Harkány;választási csalás;

- Itt a választási szezon, indul a voksturizmus

Harkányban 2018 áprilisa óta 22 százalékkal nőtt a szavazásra jogosultak száma. A beköltözőknek nincs nyoma, hiteles magyarázat nincs, a rendőrség nyomoz.

2014-ben kormánypárti polgármestere lett Harkánynak, és a képviselő-testületbe csak a Fidesz-KDNP jelöltjei kerültek be. A győzelemben része volt Varga Lászlónak, aki a kormánypárti jelöltek kampánycsapatát erősítette. Most viszont Varga független jelöltként elindul volt fideszes barátai ellen. Az 50 éves közgazdász, vállalkozó azért döntött így, mert szerinte a város tapodtat se ment előre az elmúlt öt évben, sőt. A politikus választásra készülve megnézte, hogy az elmúlt években miképp változott a szavazók száma Harkányban, és nem hitt a szemének. A voksolásra jogosultak tábora ugyanis drámaian felduzzadt az elmúlt 16 hónapban. A 2018 áprilisában, a parlamenti választáson 3462-en voksolhattak a dél-baranyai városban, az augusztus 23-ai adatok szerint viszont 4225-en mehetnek el szavazni. Ez azt jelenti, hogy Harkányban 22 százalékkal több lett a választópolgár tavaly április óta.

Varga – mivel az elmúlt másfél évben összesen három új ingatlant adtak át Harkányban – arra gondol, hogy a 763 új szavazó java fiktíven költözött be a városba, és ők csak azért jelentkeztek át ide, hogy a város sikertelensége miatt meggyengült Fidesz jelöltjeit voksaikkal újabb győzelemre segítsék. Az átjelentkezők bázisát talán azok a közeli falvak adják, véli Varga László, ahol a helybéliek csakis köztévét néznek, közrádiót hallgatnak, s feltétel nélkül elhiszik a kormány propagandáját. Ezekben a falvakban 70 és 100 százalék között van a Fidesz támogatottsága, így, ha 20-30 választó – papíron elköltözik egy-egy községből –, az nem befolyásolja az ottani választási erőviszonyokat.

Varga László a fentiek okán feljelentést tett a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon okirathamisítás gyanújával. Az ügyben a siklósi kapitányság nyomozást indított.

Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere örül, hogy lesz nyomozás, mert az bebizonyítja, hogy Varga feltételezése alaptalan. A polgármester elmondta, hogy kihívója azért provokálja őt, mert nincs más eszköze, hisz a város igenis sikeres volt az elmúlt években. Baksai állítja, hogy reális szám a csaknem 800 új harkányi lakos, hisz az emberek szívesen települnek egy fellendülő településre.

A tömeges betelepülésről, illetve annak okáról megkérdeztük Harkány jegyzőjét, Markovits Boglárkát. A jegyző is úgy vélte, hogy az említett mértékű népmozgás még nem szokatlan. Ennek ugyanakkor ellentmond az, hogy a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető adatok szerint a hazai városok választóinak száma évente 0,1 százalékkal változik, s akkor sem nő, hanem – az országos népességfogyást tükrözve – csökken. A jegyző ekkor azt mondta: talán azért lettek többen a városban, mert azok, akik másutt élve üdülőházat vettek Harkányban, utóbb beköltöztek ingatlanjukba. Az üdülőházak után ugyanis magas ingatlanadót kell fizetni Harkányban, ám ha valaki ott lakik, akkor mentesül ettől a tehertől. Ez a magyarázat viszont azért sántít, mert a város ingatlanadó bevétele nem csökkent, épphogy nőtt az elmúlt másfél évben. Ha csaknem nyolcszáz felnőtt érkezett Harkányba, akkor velük – a statisztikai átlagokat figyelembe véve – legalább 150 gyereknek is jönnie kellett – ám az iskolákban és óvodákban nincs nyoma annak, hogy ennyivel több lenne a gyerek. Vagyis a jelek szerint csak felnőttek „költöztek” Harkányba.

Tegyük hozzá, hogy a jegyzőségek nem tudják meggátolni a fiktív bejelentkezéseket. A polgármesteri hivatal akkor vizsgálja csak, hogy valaki életvitelszerűen lakik-e a településen, ha az illető segélyt kér – ilyenkor környezettanulmány készül a támogatás elbíráláshoz. A fiktív betelepülők azonban nem kérnek segélyt, hisz lebuktatnák magukat.

Mivel a bejelentkezést a kormányablakoknál kell intézni, a múlt héten megkérdeztük a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy 2018 januárja óta hány olyan harkányi ingatlan van, ahová legalább öten vagy legalább tízen bejelentkeztek. Azt is megkérdeztük, hogy ha találkoztak ilyen esettel, megtámadták-e a nyilvánvalóan fiktív bejelentkezést? A hivatalban azt mondták, a válasz kész, de azt előbb a fővárosban jóvá kell hagyniuk. Választ egy hét alatt sem kaptunk.

A rendőrséget is megkerestük, hogy megtudjuk, milyen módszerekkel ellenőrizhetik az állandó lakcímbejelentés valódiságát. A főkapitányság azonban a vizsgálat érdekében nem árulta el, milyen eszközrendszert vehet igénybe. Néhány tapasztalt, nyugdíjas rendőr ugyanakkor névtelenséget kérve azt mondta: kizártnak tartják, hogy a nyomozás eredményes lesz. Szerintük a jelenlegi törvények kijátszhatók, s ha egy lakhatatlan garzonba bejelentkezett húsz ember mindegyike azt ismételgeti, hogy megromlott a kapcsolata, és ez az odú neki egy menedék, akkor azt nehéz lesz megcáfolni. Illetve meg lehet, de csak nagyon kitartó munkával. Kérdés, hogy kap-e ehhez az illetékes nyomozócsapat kellő ösztönzést parancsnokaitól.

A független jelölt, Varga László mindezek ismeretében azt mondta: félő, hogy Harkány már nem a gyógyturizmus, hanem a voksturizmus városa.

Fiktív lakók – nem új trükkA tavalyi parlamenti választás előtt több esetben előfordult, hogy nagy számban jelentettek be kettős állampolgárokat például a magyar-ukrán határnál. A népesség így – legalábbis papíron – hirtelen növekedésnek indult azon a környéken, ahol inkább az elnéptelenedő falvak a jellemzőek. Az RTL akkor arról számolt be, hogy vannak olyan házak az ukrán határhoz közeli településeken, ahol 50-100 kettős állampolgár is bejelentkezett állandó lakcímmel, pedig soha nem látta őket senki. Az önkormányzati választáson a külhoni magyarok ugyan alapesetben nem vehetnek részt, de ha fiktív magyarországi lakcímeket hoztak létre számukra, akkor már szavazhatnak. A Political Capital választási szakértője, László Róbert ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, az évek óta tartó folyamat pontos nagyságrendje nem ismert. Tavaly áprilisban a TASZ szakértőivel közösen kikérték az erre vonatkozó névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, épp azért, hogy lássák, volt-e kiugrás a helyben lakók számában. Ám a Belügyminisztérium máig nem adta ki ezeket a számokat, sőt, miután a TASZ megnyerte az ezzel kapcsolatos pert, a tárca fellebbezett. Most a másodfokú tárgyalás kitűzését várják. Így csak találgatni lehet arról, tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében. - M. Cs.

Korábban a teljes vonalon leállt a forgalom, pótlóbuszok szállították az utasokat.