Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
– Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást.
Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt.
Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket.
– Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél.
„Az állami tulajdon csak technikai részlet”Nem ismer minden turisztikai vállalkozót – így tért ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István balatoni felvásárlásait érintő kérdések elől.
A tőkeemeléssel a magyar állam lett a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) legnagyobb tulajdonosa: szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása?
A tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudjuk a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. A Bahartnál hosszú évek óta elmaradtak a fejlesztések. Most új korszak kezdődik.
Hosszú távon viszont hozhat hasznot a privatizáció.
Ahogy mondom, ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Az önkormányzatok anno megkapták a hajózási céget, valamekkora tőkeemelést végre is hajtottak, de az elmúlt években több pénzt vettek ki belőle, mint beleraktak. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd.
A strandokat is fejlesztették, a szabadstrandokat az idén tavasszal, s ez hagyott kívánnivalót maga után: az önkormányzatok panaszkodtak, az MTÜ késlekedése miatt későn tudtak munkához látni, s így a főszezonba csúsztak az építkezések.
Budapesten ülve, s az újságokat olvasva magam is elbizonytalanodtam, aztán lejöttem a Balatonra, s nem azt láttam, amiről olvastam. Balaton-szerte zajlanak a turisztikai és strandfejlesztések, ezt mindenki a saját szemével láthatja. A strandfejlesztési program második ütemében a Balatonnál 30 szabadstrand fejlesztését támogattuk. A balatoni szabadstandok nagy többsége a nyári fő szezonra elkészült a beruházásokkal.
Akadt olyan település, ahol még július közepén is építkeztek, sőt, őszre is átcsúsztak egyes projektek.
Az önkormányzatok vállalták, hogy június 30-ig mindenütt befejezik a munkálatokat, döntően ez sikerült is. Több mint tíz strandon jártam augusztusban, s láttam, hogy az emberek használják, kihasználják a fejlesztéseket.
Csakhogy még a főszezonban is dolgoztak egyes strandokon.
Ebben rosszindulatot érzek! Májusban négy hétig esett az eső, ettől függetlenül a szezonra szabadstrandok döntő többségén befejeződött a munka. Fonyódon például két kilométeren elkészült a sétány, hatszáz méteren viszont nem, utóbbin tényleg állt a sár. Ám az előbbiről senki sem csinált fotókat. Szerintem a hárommilliárd forint jó helyre került.
Senki nem az összeget és a célokat vitatta, hanem az időzítést.
Március második-harmadik hetére minden önkormányzattal megkötöttük a támogatási szerződéseket, a pénzt pedig tíz napon belül elutaltuk.
Egyes településvezetők viszont állítják, pénz híján csak május elején tudtak szerződni a kivitelezőkkel, ezért csúsztak a projektek.
Ezt vitatom. A projekteket pénz nélkül is el lehetett indítani.
Több értékes balatoni ingatlan került Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István, valamint a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az MTÜ tervez velük, mint nagybefektetőkkel közös munkát? Bevonják őket fejlesztések tervezésébe?
Negyvenháromezer turisztikai vállalkozás működik az országban, bevallom mindegyikkel nem találkoztam, s nem is tervezem. A Kisfaludy-program egy nyílt pályázat volt, melyre 1500 pályázat érkezett, s több mint 700 nyert. A balatoni turizmusfejlesztésről 2016-ban törvény született, minden esetben csak pályázati úton lehet támogatáshoz jutni: akik jogosultak, nyerhetnek, ha jól pályáznak. Én értem, hogy kampány van, meg politika, de mindenki a saját szemével láthatja, hogy a Balatonnál új korszak kezdődött, magunk mögött hagytuk a szocializmus alatti igénytelenséget.
