;

Szabad Európa Rádió;

- A szabadság hullámhosszán

A Szabad Európa Rádió idén indította el digitális szolgáltatásait Románia és Bulgária számára. Egyelőre várni kell az átütő sikerre.

Hamarosan újraindulhat a Szabad Európa Rádió magyar hírszolgálata. A román és bolgár program már elérhető, de egyelőre egyik sem sikertörténet, aminek több oka van. A román programnak nincs frekvenciája, csak internetes honlapja. A Facebookon 42 ezer követővel rendelkezik, de csak a bulvárízű eseményekről szóló videók kapnak sok like-ot. Portálja kiegyensúlyozott, szakszerű, sokkal jobb, mint sok más, állandó hivatkozási alapként szolgáló román médium. Talán nem véletlenül: a tíz év után Romániában újra megjelenő SZER főszerkesztője ugyanis a helyi média egyik legkiemelkedőbb újságírója, Sabina Fati. Személye garancia a portál függetlenségére.

A januári újraindulás kapcsán egy interjúban elmondta, versenyvizsgával került a szerkesztőség élére, mint ahogy összes kollégája is. Nem nehezedik rájuk nyomás a washingtoni fenntartó, a kongresszus részéről, ám függetlenségük nem jelent semlegességet. „Nem lehet semlegesnek lenni, ha alapvető emberi jogokat sértenek, vagy egy háború kapcsán, amelyben ártatlan emberek vesztik életüket”, fogalmazott. Elmondása szerint a cél az, hogy év végéig havonta 1 milliós látogatottsága legyen podcastjuknak. Fati kitért arra, hogy a hidegháború idején működő egykori Szabad Európa Rádió a korabeli szovjet befolyást próbálta ellensúlyozni a vasfüggöny mögötti országokban, a mai online jelenlét viszont az új kihívásokra próbál megfelelő választ találni. Manapság inkább információs és dezinformációs, illetve kiberháború dúl, Moszkva igen aktív ilyen téren. A SZER az internet világában biztosítja a megbízható információt, így próbálva ellensúlyozni az orosz befolyást és félretájékoztatást.

Fati elmondta: bár Romániában nyilvánosan nem érzékelhető az orosz befolyás, jelentek meg nyíltan nyugatellenes fórumok az utóbbi időben, de ezekről nem tudni, hogy helyi nacionalizmus vagy az orosz befolyás eredménye. Bulgáriában viszont nagyon is nyilvánvaló és erős Moszkva hatása - hangsúlyozta a főszerkesztő. Hozzátette, mindkét országban, de az egész térségben, főképp Magyarországon és Lengyelországban egyre komolyabb gondok vannak a jogállamisággal, a sajtószabadsággal, az illiberalizmus hódít, ami nyilván hozzájárult a Szabad Európa Rádió újraindításához.

Fati szavai részben egybecsengenek bukaresti forrásaink véleményével. Egy, a médiahatósági berkekben jártas forrásunk szerint Oroszország közelsége, nem pedig a demokrácia általános állapota miatt döntött az amerikai kongresszus a bolgár és a román műsorok felélesztéséről. Románia stratégiai partnerségi kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, a deveselui amerikai rakétaelhárító bázis és a Fekete-tenger melletti Mihai Kogalniceanu légitámaszponton állomásozó amerikai katonák miatt az ország Washington egyik legközelebbi térségbeli szövetségese. Ezek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy az amerikai kormányzat ennyire barátságtalan gesztust tenne a bukaresti kormány irányába, még akkor sem, ha Washington hagyományosan idegenkedik a posztkommunista államok szocialista pártjaitól és kormányaitól - vélekedett.

Forrásunk hangsúlyozta: ez a SZER nem az a SZER. Ez már csak egy brand, ami elsősorban üzleti alapokon nyugszik, és az orosz befolyás mérséklése, nem pedig a térség demokráciáinak állapota érdekli. Ennek a rádiónak volt frekvenciája Romániában akkor is, amikor már nem volt gond a sajtószabadsággal. 2008-ban szűnt meg. Akkoriban Adrian Nastase volt miniszterelnököt vádolták, hogy a frekvenciával kereskedett. A rendszerváltás utáni román SZER többek között hír- és műsorcsomagokat gyártott és adott el pénzért helyi kisebb rádióknak. Aztán kivonult, és helyét a piacon átvette a Radio France International (RFI), ami keményebb műsorokat készített. Az RFI valóban független, komoly hatást gyakorol a médiapiacra, hivatkozási pont. A Szabad Európa Rádiónak Romániában igen komoly versenytársa az RFI a „független” piacon.

Egy román hírügynökségi forrásunk szerint „hála istennek, a román médiaviszonyok nem olyanok, mint Magyarországon. Itt is vannak szekértáborok, elkötelezett kormánypártiak és elkötelezett ellenzékiek, de a kínálat széleskörű, a hatalom nem telepedett rá a médiára. A sokszínű hírtelevíziók uralják a véleményformálást, a SZER többek között ezért sem tudott labdába rúgni. És bár Sabina Fati kitűnő újságíró, ő valóban a független média híve volt mindig, az általa vezetett SZER honlapja is színvonalas, én csak örülni tudok annak, hogy nem jutottunk oda, hogy egykori jelentőségét visszaszerezze. Az azt igazolná, nagyon nagy baj van. Jó, hogy vannak, minden független hírforrás a demokráciát és a jogállamot erősíti. És nem csodálkozom azon, hogy Orbán Viktor és kormányzata nem örül egy esetleges magyar adásnak, mert ott, ahol a hatalom olyan mértékben lenyelte a médiát, mint Magyarországon, akár egy olyan erőtlen hang is, mint amilyen egy internetes rádió, főleg ha független, és olyan patinás névvel rendelkezik, mint a SZER, zavart okozhat az olajozottan működő kormánypropaganda gépezetben" - mondta a nevének mellőzését kérő román újságíró.

Azt, hogy az Unión belül miért épp Romániában és Bulgáriában indult újra elsőként az adás, senki sem tudja pontosan. Mint ahogy azt sem, hogy kinek a kezdeményezésére, a román ellenzék lobbitevékenysége kapcsán, vagy Washington óhajára. Érdeklődésünkre legtöbben Mircea Tomát, az Activ Watch román igazgatóját nevezték meg egyik kezdeményezőként, de megkeresésünkre Toma elmondta, sem neki, sem a szervezetnek nincs köze az újrainduláshoz. A román demokrácia állapota nem fényes, a sajtószabadság tekintetében sem, de tény, jobb a helyzet, mint Magyarországon.

Már nem márkanév a fiatalok körébenA Szabad Európa Rádiónak hagyományosan igen erős a balkáni hírszolgálata. A szerb nyelvű program sosem szünetelt, rádióműsora mindmáig létezik, egyes regionális programok át is vették információs programjait. Szintén naponta sugároz a montenegrói kiadás. A szerb programra szükség is van, hiszen a rádiók és tévék többsége Aleksandar Vucic elnök adminisztrációjának kezében összpontosul. A bolgár programot idén januárban indították újra. Amikor tavaly júliusban bejelentették ezt a hírt, a SZER akkori elnöke, Thomas Kent reményét fejezte ki, hogy a döntéssel megerősítik a sajtószabadságot, céljuk pedig a demokratikus alapértékek terjesztése. A Riporterek Határok Nélkül szervezetnek a sajtószabadságot vizsgáló idei listáján Bulgária a 111. helyet foglalta el a 180 vizsgált állam közül. (Magyarország a 87. lett, ami Bulgária után a legrosszabb eredmény az uniós tagországok között.) Valójában nem az 1950 és 2004 közötti rádióadást élesztették fel, hanem egy honlapon érhetőek el a szerkesztőség hírei, illetve saját Youtube csatornát is életre hívtak. A bolgár program egyes helyi médiumokkal, például a bivol.bk oknyomozó portállal is együttműködik, és szoros kapcsolatokat ápol korrupcióellenes szervezetekkel. Nagy visszhangot keltett egy áprilisi leleplezése, melynek nyomán a főügyész hivatala nyomozást is indított. A vádak szerint a korábbi gazdasági miniszter, Alekszandar Manolev jogosulatlanul vett fel uniós támogatásokat. Az EU még 2007-ben programot indított Bulgária számára az elmaradott régiók, illetve a kisvállalkozások felzárkóztatására. Az EU 200 ezer euróval támogatott egyes panziókat, ám a bolgár nyelvű adás kiderítette, hogy valójában a pénzt teljesen más célokra fordították. A botrány hatására lemondott a kormányzó jobboldali GERB párt igazságügyi minisztere, Cecka Cacseva. A bolgár SZER szálkát jelent a nacionalisták, az oroszbarát pártok és média szemében. Az „Újjászületés” nevű oroszbarát szélsőjobboldali tömörülés idén májusban éles támadást intézett ellene, amely szerinte azon ügyködik, hogy „tönkretegye a bolgár államot”. A párt egy videót tett közzé Facebook oldalán, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még színészként, sorozatában két automata fegyverből tüzelt parlamenti képviselőkre. Amikor a rádió megkérdezte a pártot, mi volt a cél ezzel, vezetője, Kosztadin Kosztadinov azt közölte, „a videóval azt állítjuk, hogy a SZER-hez hasonlatos médiumok tönkre akarják tenni Bulgáriát”. A prágai székhelyű program idén június 12-én nyitotta meg szófiai irodáját. „Amikor 2004-ben elhagytuk Bulgáriát, az volt az általános vélemény, összeomlott a kommunizmus, itt a szabadság, a médiáé is. Ma azt látjuk, hogy sok országban nem ez a jellemző” – állapította meg a SZER alelnöke és főszerkesztője, Nenad Pejic. Az RFE/RL bolgár portálja színvonalas, előnyben részesítik a korrupcióval és a média szabadságával kapcsolatos információkat. Hiába azonban a nagy áprilisi leleplezés, a program még meg sem közelíti régi nimbuszát, véleményformáló médiummá nem vált, talán azért sem, mert Szófiában is számos hírportál létezik, a Szabad Európáé kissé elvész közöttük. A Facebook-oldalt 60 ezren követik, ami szép szám ugyan, de gondot jelent, hogy a fiatalabbak körében már nem márkanév a rádió: Instagram oldala csak nem egészen 1700 követővel büszkélkedhet, s Youtube portáljára is mindössze alig több mint félezren iratkoztak fel. - Rónay Tamás

A muszlim népcsoport tagjai továbbra sem mernek hazamenni a buddhista Mianmarba.