rendőr;szökés;

Képünk illusztráció

- Szökésben van a börtön elől a BRFK volt főtisztje

Porkoláb Zsolt befolyással üzérkedett, 3 évet kellene letöltenie. Bűntársa főnyomozó volt, önbíráskodást kísérelt meg.

A Magyar Nemzet információi szerint nem vonult be büntetése letöltésére a befolyással üzérkedés ­miatt három év szabadságvesztésre ítélt Porkoláb Zsolt, a BRFK volt főtisztje, de fejvadászok arra számítanak, hogy előbb-utóbb fel fog bukkanni vagy lebuktatja magát, mivel súlyos cukorbeteg.

Bűntársa, a szintén három évre ítélt Labanc Ferenc volt főnyomozó felülvizsgálati kérelmének elbírálására és a börtönbehívóra vár. Porkoláb már júniusban megkapta a behívót.

A lap úgy tudja, speciális és meglehetősen költséges gyógyszereket szed cukorbetegségére a szökésben lévő egykori főtiszt, amelyekhez csak orvos által felírt recepttel lehet hozzájutni. "Ezen a vonalon pedig akkor is megtalálják, ha álnéven bújt meg valahol Magyarországon" - mondták a Nemzetnek fejvadászok, akik szerint már más a helyzet, ha külföldre távozott, igaz, erre eddig semmi jel nem utal.

A lap beszélt Labanc Ferenc egykori főnyomozóval, a felülvizsgálati kérelméről még nem született a döntés, ami egyébként nem halasztó hatályú, s mivel az egészségügyi problémái miatt kérelmezett büntetésvégrehajtás-halasztást elutasították, várja a börtönbehívóját.

– Be fogok vonulni és megkezdem a büntetésem letöltését – jelentette ki a Nemzetnek Labanc, de ha elutasítják a felülvizsgálati kérelmüket, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a védőjével.

A Fővárosi Törvényszék első fokon tavaly nyáron jórészt a vádirattal egyezően többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt ítélte el a BRFK volt főtiszt­jeit, akiket egymillió forint pénzbüntetéssel is sújtottak. Egy-egy vádlott-társukat pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették, egy terheltet pedig felmentettek.

A vádirat és az ítélet szerint az első- és másodrendű vádlott – Porkoláb és Labanc – érdekeltségébe tartozott egy magánnyomozásra és követelésbehajtásra szakosodott vállalkozás.

Ügyfeleik­nek nemegyszer azt állították: rendőri múltjuk révén a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájuthatnak, illetve az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A sikerdíjról ennek ellenére nem voltak hajlandók lemondani.

A BRFK két volt főtisztjét 2014 ­augusztusában a Terrorelhárítási ­Központ kommandósainak közreműködésével fogták el a nyomozó ügyészek. Az ügyészség szerint ötvenezer eurót és 220 ezer fontot vettek át az Ang­liá­ban élő Susan Cassidy­től, akinek azt ígérték, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szereznek meg hatósági nyilvántartásokból.

Az ügy súlyossága ellenére 72 órás őrizet után a bíróság nem tartóztatta le a gyanúsítottakat, fél évig házi őrizetben voltak, majd a bírósági tárgyalások alatt végig szabadlábon védekeztek.

Labanc Ferenc az iratismertetés után három oldalon keresztül sorolta a kifogásait a nyomozás ellen. Szerinte ugyanis az eljárás mindvégig súlyosan elfogult, rosszhiszemű és elemeiben törvény-, valamint alkotmánysértő volt. Szerinte a nyomozó hatóság nem kereste meg jogsegély keretében az ügyben szereplő külföldi bankot, amelynek eredményeként beszerezhető lett volna Cassidy teljesítési igazolása, illetve a Labancék cége, a Nyom­olvasó Kft. által kibocsátott számla eredeti példánya. A volt főnyomozó szerint a kriminalisztikában egyedülálló, hogy két volt rendőrtiszt családostul menjen idegen országba önbíráskodni, nyelvismeret nélkül, és ezt a sértett az ottani hatóságok kizárásával el is tűrné.

A terheltek álláspontja szerint a pécsi Elcoteq Kft. felszámolása kapcsán kerültek kapcsolatba Susan Cassidyvel, aki a kft. telefongyártó automatasorait akarta megvenni, és azt a megbízást adta, hogy a Nyomolvasó Kft. készítsen környezettanulmányt az eladókról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy „valamit trükköznek majd a tranzakció során”.

Mivel több milliárd forintos üzletről volt szó, ötvenezer euró munkadíjban és 440 ezer angol font sikerdíjban állapodtak meg. Labanc állítása szerint több mint félszáz kamionnyi gépsorról volt szó, a vevő el is indított másfél millió eurónyi utalást az eladóknak, ám azt leállította.

Az eladók azonban csak annyit láttak, hogy elindult az utalás, a leállítást csak napokkal később fedezték fel. Ekkor az utolsó kamiont fel is tartóztatták. A hölgy ezután egyeztetni kényszerült az eladókkal, ahova Labancékat is meghívta, majd felajánlotta nekik, hogy töltsenek el családjukkal néhány napot nála, az ő költségén Angliában, ahol rendezik a számlát is. Labancék kiutaztak, vitték magukkal cégük számlatömbjét is.

Cassidy azonban közölte velük, hogy nem tudja kifizetni a teljes sikerdíjat, azt majd akkor rendezi, ha a gépsorokat eladta Németországban. Végül csak 22 ezer fontot kaptak.

Azt viszont határozottan tagadja a BRFK, hogy rajtuk múlt a család élete: amikor először távoztak, tettlegesség nem történt, viszont amikor másodszor hívták ki a rendőrséget, már senki sem élt.