Az orosz államfő megfelelő ellenlépések kidolgozására utasította a moszkvai kormányzati szerveket annak nyomán, hogy az Egyesült Államok a minap 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú, szárazföldi telepítésű manőverező robotrepülőgéppel hajtott végre kísérletet. Vlagyimir Putyin „szimmetrikus válasz” előkészítésére szólította fel az apparátust – jelentették be a Kremlben.
A múlt vasárnapi amerikai teszt bő két héttel követte azt, hogy az amerikaiak augusztus 2-án felmondták a közepes hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Washington és Moszkva által 1987-ben aláírt, úgynevezett INF-szerződést.
Moszkva már korábban is azt állította, hogy az MK-41-es kilövőállások – az Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszer kilövőállásai –, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű, Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására.
Szerinte immár az a kérdés merül fel, hogy Lengyelországba, illetve Romániába ezek után rakétavédelmi vagy pedig csapásmérő eszközöket telepítenek-e az amerikaiak.
Putyin kitért arra: Oroszország alapvető érdekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat – egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően – elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.
Az INF-szerződés a szárazföldi indítású, nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, azzal, hogy megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és kipróbálását.
Az oroszok szerződésértelmezése szerint annak vonatkoznia kellene az aláíráskor még nem létező csapásmérő drónokra is.
Az Egyesült Államok viszont azt állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést, mégpedig a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével.
Amikor az Egyesült Államokban elhangzottak az első olyan kijelentések, amelyek az INF-szerződés félretételének a szándékára utaltak, amerikai elemzők rendre azzal érveltek, hogy Washingtont nem csupán – sőt, valójában nem is elsősorban – az orosz fegyverkezés, Moszkva állítólagos szerződésszegő magatartása aggasztja, hanem az, hogy míg a kétpólusú világból hátramaradt, egykori szovjet-amerikai szerződés tovább élt, megkötve az oroszok és az amerikaiak kezét, addig az időközben lendületes fejlődésnek indult Kína rakétafejlesztését semmilyen nemzetközi kötelezettség nem korlátozza.
Putyin szerint Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni, és továbbra is nyitott a tárgyalásokra.
