Tudomány;robot;űrhajó;

- Fellőtték Fjodort, az „eső-kelő” emberszerű robotot

Fedélzetén a 184 centis és több mint száz kilós, ember alakú robottal, Fjodorral startolt el Bajkonurból és várhatóan szombaton csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz a Szojuz MSZ-14-es orosz űrhajó.

A Szojuz-2.1a típusú hordozórakéta harmadik fokozata rendben levált, az űrhajó várhatóan szombaton csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz. 

Fedor, oroszosan Fjodor, „aki” elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes.

Az android az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta és a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Ennek a robottípusnak az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.

Fjodor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta.

Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni.

Fjodort fokozatosan bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd. 

"A Skybot F-850 nagyon barátságos és humorérzéke is van"- jelentette ki a Roszkoszmosz tudományos tanácsadója a Sputnik News hírügynökségnek.

Alekszandr Blosenko elmondta, az android nemcsak köszönni tud, hanem a legkülönbözőbb témákról társalogni is, a megalkotóitól kezdve a világűrön át a filozófiáig. Hozzátette ugyanakkor, hogy több algoritmus is biztosítja, hogy Fjodor az űrállomás fedélzetén ne tegyen váratlan mozdulatokat.

A robot, amely a tervek szerint 17 napig tartózkodik majd a világűrben, az űrhajó parancsnoki üléséről felköszöntötte Oroszország lakóit nemzeti trikolórjuk megalkotásának 350. évfordulója alkalmából.

A Roszkoszmosz, az orosz űrhivatal a tervek szerint 2020-ban tér át arra, hogy az eddig csak teherűrhajók és műholdak fellövésére használt Szojuz-2.1a típusú hordozórakétával juttassa fel a nemzetközi legénységet az űrállomásra. Erre a célra 2002-től a Szojuz-FG rakétákat rendszeresítették, amelyekről azonban le kellett mondani, mert Ukrajna leállította a hozzájuk való analóg irányítórendszerek szállítását.

A Szojuz-2.1a rakétát orosz fejlesztésű digitális irányítórendszerrel látták el.

A Roszkoszmosz közlése szerint Fjodort egy Maruszja nevű kötött űrhajósbaba is elkísérte, amely ha a súlytalanság állapotában lebegni kezd - csakúgy mint a kozmonauták által magukkal vitt játékok -, azt jelzi, hogy az űrhajó elhagyta a földi gravitációt. 

Fjodort megelőzően az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja is megjárta Nemzetközi Űrállomást. 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva.

A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.

Szerencsére még élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, ezért nem árt átgondolni, mit is tudunk a napozásról.