Egyre fokozódó jogi és közlekedési káoszt okoz Budapest utcáin a különböző bérelhető elektromos hajtású járművek – rollerek, segwayek, biciklik és más találmányok – megjelenése. Azon kívül, hogy ezeket a KRESZ jellemzően nem kezeli – így javarészt a járókelők között száguldoznak –, a parkolásuk is szabályozatlan. A legtöbb fejtörést a jelek szerint az e-rollerek jelentik, amik a járdán szanaszét hagyva nagy mértékben akadályozzák a közlekedést. Olyannyira, hogy az V. kerületből már ki is szorították az amerikai hátterű Lime-rendszert. Erre nyújthat megoldást az a felvetés, hogy a bérelhető rollereket csak az amúgy is kihasználtsági problémákkal küzdő Mol Bubi gyűjtőhelyein lehessen elhelyezni. A Mol Bubit üzemeltető, fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) értesülésünket nem erősítették meg, de nem is cáfolták.
A Mol Bubi nevű budapesti közbringarendszer 2014-es indulásának célja volt többek között elősegíteni a közösségi közlekedést, kinyitni a lehetőséget a biciklivel nem rendelkezők, illetve a belvárosi részek könnyebb megközelíthetősége érdekében – közlik. Ez, úgy vélik, teljesült, hisz szerintük egyre többen bicikliznek. A rendszer ismertté vált, megfelelő alapszintű felszereltség épült ki. A közbringarendszer szolgáltatási területe bővült: míg 2015-ben 98 gyűjtőállomásra 1150 bicikli jutott, idén ez a szám már 143, illetve 1846. (Egy központra így a korábbi 12 után most 13 kerékpár jut.)
Magabiztosságukat ugyanakkor alighanem árnyalja, hogy – amiként az Index a Közlekedő Tömeg Egyesület felméréséről beszámolt – idénre úgy 40-50 százalékkal csökkent a Mol Bubi bérlésszáma, vagyis népszerűsége. Ezt támasztja alá a BKK által lapunknak megküldött, a használatból származó bevételüket taglaló kimutatás is. Eszerint 2015 volt a csúcsév, amikor 92 millió forint folyt be, azóta érdemben szolidabb a pénz (lásd: számainkat) Igaz, tavaly hatmillióval 68 millióra emelték a 2017-es bevételeket.
A csökkenő utazásszámok oka lehet a BKK szerint a „mikromobilitási szolgáltatások” rohamosan fejlődése. (Ezek közé sorolható az elektromos roller, -kerékpár, -robogó és a segway is.)
A BKK erre tekintettel tervezi a közbringarendszer továbbfejlesztését – szögezik le. Igaz, ezzel ki kell várniuk a kialakításra kapott EU-támogatás fenntartási időszakát. Az előkészítés során a BKK figyelembe veszi, hogy értékeiket megőrizve miként maradhatnak hatékonyak és versenyképesek a járműmegosztási, illetve mikromobilitási piacon.
A kérdésünkre adott válaszból egyébként az is kiderül, hogy évente az alaptevékenységükből származó bevétel többszörösét fizetik ki a működtetést végző Közbringa Kft.-nek: a cég évente egyre emelkedő összeget kasszírozott, tavaly a bevétel majdnem hétszeresét. A Közbringa Kft. többségi tulajdonosa a Klimon Péter jegyezte Csepel Kerékpárgyártó Zrt. A kisebbségi részt az a T-Systems birtokolja, amely épp most kerül át a német hátterű Magyar Telekomtól a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc üzlettársa, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG-hez.
A BKK egyszersmind meg is válaszolja a veszteségességre vonatkozó, ki nem mondott kérdést. Eszerint ugyanis a kezdeményezés az önkormányzat oldaláról nem nyereségérdekelt: az a meglévő közösségi közlekedés kiegészítőjeként egy közszolgáltatás. Mivel tehát ezt sikeresnek ítélik, fenntartása meg is éri. (A Közbringa mindazonáltal évi mintegy húszmilliós nyereségre tesz szert.) Az pedig, hogy a névadó – de az üzemeltetésbe bele nem szóló - Moltól mekkora támogatást kapnak, üzleti titok.
