A török belügyminisztérium hétfőn újabb három választott kurd polgármestert távolított el hivatalából. Diyarbakir, Van és Mardin polgármestere a tárca szerint terrorszervezetekkel állt kapcsolatban. A tartományi kormányzó kapott meghatalmazást a polgármesterek helyettesítésére.
A kurdok ellen kül- és belföldön egyaránt ádáz harcot folytató Recep Tayyip Erdogan kormánya úgy érvelt: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármestereket a Népek Demokratikus Pártja (HDP) annak ellenére indította jelöltként a március 31-ei helyhatósági választáson, hogy nyomozás folyik ellenük.
Diyarbakir távozó polgármesterét, Selcuk Mizraklit a reggeli órákban a hatóságok szállították el otthonából, bár elfogatóparancs nincs ellene. Mizrakli a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának nyilatkozva azt mondta, a lépés mögött az a szándék áll, hogy egy olyan, eltérő irányba alakítsa a politikai légkört, amely megrengeti a képviseleti mechanizmusokba vetett bizalmat.
A legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Mehmet Bekaroglu szerint az erdogani mentalitás nem megoldja a terrorizmus jelentette gondot, csupán felhasználja azt. A CHP frakcióvezető-helyettese, Özgür Özel pedig úgy fogalmazott: a nép többsége által preferált polgármesterek eltávolítása a hatalom saját létjogosultságát bocsájtja vitára.
A szakadár PKK börtönben ülő egykori vezetője, Abdullah Öcalan különben a közelmúltban kijelentette: kész a török állammal fennálló konfliktus megoldására. Ugyan a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik, de ehhez a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz.
418 embert vettek őrizetbe
Őrizetbe vették hétfőn a PKK 418 feltételezett tagját - közölte később a török belügyminisztérium. A bejegyzés szerint a rendőrségi fellépés Törökország 81 tartományából 29-re terjed ki. A razzia továbbra is a délkeleti, főként kurdok lakta térségben zajlik, ahol a polgármestereket is eltávolították. A BirGün című ellenzéki napilap internetes oldalán azt írta, hogy
Az erdogani tisztogatásoknak hála egyébként a baloldali HDP teljes vezetése, 8 képviselője, 80 polgármestere ült börtönben a tavaly áprilisi elnökválasztás idején. A parlamenti képviselők mentelmi jogát 2016-ban törölték el, miután a török állam egy több éves fegyvernyugvást követően offenzívát indított a kurd szakadárok ellen. A 2016-os ősz folyamán aztán fokozott hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői, politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen: a HDP-t Erdogan ugyanis a PKK politikai szárnyának bélyegezte. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is, rendszeresek. Erdogan ráadásul Szíriában és Irakban is rendre beveti a török hadsereget a kurdok ellen. És bár a PKK-ra hivatkozik, valójában az Iszlám Állam ellen harcoló, és az Egyesült Államokkal Szövetséges kurd milícia, az YPG tagjai vannak a célkeresztben.
A PKK különben még 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége.
