Nehezebben volt megkerülhető az aktuálpolitizálás a Páneurópai Piknik emlékkonferencia második napján, mivel a 30 évvel ezelőtti, 25 ezer embert megmozgató határ menti piknik megemlékezésén sem lehetett elmenni amellett, hogy az utóbbi évek alaposan próbára tették a magyar-német viszonyt.
Amikor Horst Teltschik az NSZK Szövetségi Kancelláriahivatal volt helyettes vezetője egy panelbeszélgetésen méltatóan emlékezett meg Németh Miklósról, mint akinek meghatározó szerepe volt a vasfüggöny lebontásában, válaszában Balog Zoltán volt emberi erőforrások minisztere – aki a nyolcvanas években az ellenzéki Dialógus-békecsoportban vett részt – régi sérelmeket hánytorgatott fel, úgy fogalmazott: már annak idején problémás volt a németeknek az akkori hatalomhoz fűződő látásmódja.
„Ez részben aggasztott, részben segített is” – fogalmozott Balog, mivel szerinte az akkori magyar pártvezetést nem ment volna bele szabad választásokba a német diplomácia nyomása nélkül. A német politika ugyanakkor erősen támogatta az itteni reformkommunista vezetést, ami viszont szerinte megnehezítette a rendszerváltozás elindítását. Balog Zoltán ennek kapcsán egy anekdotát hozott fel, így szerinte Helmut Kohl kancellár az 1990-es választások után felhívta Antall Józsefet és azt puhatolta, hogy maradhatna-e Horn Gyula külügyminiszter a helyén?
Balog Zoltán szerint – a konferencián ott ült a sorokban a régen elhunyt miniszterelnök fia, Antall Péter, az apjáról elnevezett tudásközpont vezetője – Antall válasza az volt, hogy meg kell fontolnunk, hogy a kommunizmusnak rendezünk-e a Nürnbergi pert és aztán eldöntjük, hogy maradhat-e.
A beszélgetés egy későbbi pontján a politikai pályája után a Boeing nemzetközi alelnöki posztját is betöltött Teltschik úgy fogalmazott: most az Európai Unió összességében veszélyeztetett. Szerinte a visegrádi országok együttműködése, a V4 is addig jó, amíg ezek az országok nem csak a saját érdekeiket nézik. „Ha az EU megbukik, akkor Visegrádot is el lehet felejteni” – fogalmazott keresetlenül, majd később hozzá tette: „néha az a benyomásunk, hogy ti el akartok távolodni tőlünk”, míg szerinte a V4-nek az EU motorjának kellene lennie. Válaszában Balog felsorolta, hogy a V4-ek miben járulnak hozzá Európa erősítéséhez, így szeretnék „Schengent kibővíteni és megerősíteni”. Balog szerint a déli kerítés is pont azt szolgálja, hogy „Schengent ne kelljen feladnunk”. A V4-ek szerinte ugyancsak azt szorgalmazzák, hogy legyen közös EU hadsereg. Balog úgy véli, a V4 az EU „gazdasági motorja” továbbá „ma nem lenne egy ilyen remek német hölgy a Bizottság élén, ha a V4 és Orbán nem tett volna érte”.
Azt mondta, azzal, hogy az Orbán kormányról úgy nyilatkoznak, hogy az Európa-szkeptikus kurzust folytat, azzal nem lehet megmagyarázni azt, hogy miért tud győzni kétharmaddal egy olyan országban, ahol az EU elfogadottsága Balog szerint 80 százalék körüli. Úgy véli, – mint azt a beszélgetés egy pontján kifejtette – az a helyes hozzáállás, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyre, ami a nyugat európaiak hozzáállásából ered.
„Mi nem szeretjük, ha nagyobb, globális struktúrák döntenek a sorsunkról” – mondta Balog. Ezért volt számunkra kezdettől fontos, hogy különbséget tegyünk brüsszeli és nemzeti hatáskörök között. Most látjuk, hogy „mossák össze a határokat.” Szerinte érdemes visszagondolni, hogy volt egy olyan elnöke a Bizottságnak, aki egyszer sem volt Magyarországon. „Ide kell jönni Magyarországra és beszélgetni az emberekkel” -mondta Balog. A volt miniszter utalt rá: ugyan a gazdasági növekedés robusztus az országban, ám a Magyarországon befektető a német gazdaság képviselői azon aggódnak, hogy politikailag ne ezt tegyék tönkre. „Ezeket is bele kellene vinni az eszmecserébe és nem ideológiai felsőbbség jegyében tárgyalni” - mondta Balog.
A konferencia első napjának résztvevői egyébként amennyire lehet, kerülték az aktuálpolitizálást, amiben segített, hogy kormányzati szereplők csak elvétve mentek el. Erről itt írtunk bővebben.
