Európai Unió;Brexit;

- Brexit: rendkívül súlyos helyzetre számít a brit kormány, káosz jöhet

Feltéve, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság.

A Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre - írta az MTI. Az emberek "belefáradtak" az évek óta tartó Brexit-folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre.

Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a "Citromsármány művelet" kódnévvel összeállított jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány először is a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek "tarthatatlannak" bizonyulnak majd. Mindez tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a várakozások szerint.  

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek akár csak három hónap után enyhülnének, de a forgalom akkor is csak a jelenleginek az 50-70 százalékára állna vissza. Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A vámellenőrzések bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki,

ezek hatással lehetnek az üzemanyag-ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén. A benzin importjára vonatkozó tarifák miatt "elkerülhetetlen" lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkakciókkal is járna az ellátásban várható zavarok mellett - olvasható a lapban.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak. 

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelmek veszélye,

mivel az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik a szigetországba. Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak - írja a Sunday Times.

A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között, valamint arra, hogy több mint kétszáz hajó jelenhet meg "illegálisan" a brit vizeken "a Brexit napján". 

Mindez pedig országszerte tüntetésekhez vezethetnek, ami megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését

- vonja le a végkövetkeztetést a lap. A Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalni az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt brit részről elutasított megállapodást, akár nem.

A lap ismertetett értesülésekre reagálva Kwasi Kwarteng energiaügyi államtitkár pánikkeltésről beszélt. "Fel kell készülnünk a megállapodás nélküli kilépésre" - mondta a BBC és a SkyNews hírtelevízióknak az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány esetleges veszélyeivel kapcsolatban. Meggyőződése szerint az ország készen áll majd a rendezetlen Brexitre október 31-én.

Szerinte a dokumentumban csak „szélsőséges esetre” vonatkozó megállapítások szerepelnek. Ugyanakkor a Sunday Times egy kormányzati forrása szerint szó sincs erről, teljesen reális forgatókönyv az, amit a dokumentumban felvázoltak. A Downing Street nem kommentálta a kiszivárgott dokumentumot, megjegyezte ugyanakkor, hogy az még az előző miniszterelnök, Theresa May kormányzása alatt született. 

A jelentést több oldalon, részletesen ismertetve a lap arról is ír, hogy Boris Johnson a jövő hét végén tartandó G7-csúcstalálkozó előtt ellátogat Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz is. Ezzel kapcsolatban a brit kormányfő hivatala vasárnapra virradóra közölte, nem lehet áttörésre számítani a Brexit ügyében, az Európai Unió ugyanis már többször közölte, nem tárgyalja újra a Theresa May által elért kilépési megállapodást.

A brit törvényhozás alsóházában többségben vannak a rendezetlen kiválást ellenző képviselők, és a parlament legfőbb ellenzéki erejét alkotó Munkáspárt vezetője a héten kilátásba helyezte, hogy a szeptember elején véget érő törvényhozási szünet után bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnök ellen, ha úgy látja, megvan az ennek elfogadásához szükséges többség. Jeremy Corbyn átmeneti időre szóló egységkormány felállítására tett javaslatot a Labour vezetésével.

A kormány kérné a Brexit időpontjának újbóli elhalasztását, új választásokat írna ki, amelyben a Munkáspárt egy második Brexit-népszavazás kiírásáért szállna síkra. A baloldali politikus javaslata vegyes fogadtatásra talált, nem utolsósorban azért, mert az ellenzék soraiból többen nem tudnák őt elfogadni kormányfőként.

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldástAz Észak-Írországban élők többsége támogatná a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló vitában az ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldásnak azt a változatát, amely az Ír-tengerre helyezné a vámhatárt az EU-val – derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből. A The Sunday Times című konzervatív lap a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része. A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére. Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével. Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet „nagyon rosszul” kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával. A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, kommentárok azonban emlékeztettek arra, hogy a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár. Az ír-északír határ átjárhatóságának ügye ugyanis sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. A felmérés augusztus 9. és 12. között, több mint 2300 válaszadó részvételével készült.

A stadionban tömegverekedés alakult ki, a nézők a játéktérre rohantak.