Paul Lendvai nagy tévedésnek tartja, ha bárki azt hiszi, hogy a Nyugat simán átveheti az új keletű keleti tekintélyelvű politikai rendszert és annak semmi hatása nem lesz a versenyre és a demokráciára, azaz a nyugati társadalmak ugyanúgy élhetnek tovább, mint eddig – írja a Der Standard.
Az elemző, aki közelgő 90. születésnapja alkalmából adott interjút, abból vezeti le az autokrácia vonzerejét, hogy a látszólagos rend hihetetlen hatást eredményez. Ám meg kell mutatni az ilyen rezsimek igazi arcát. Ahogyan azt Heller Ágnes tette, töretlen bátorsággal Orbánnal szemben. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy itt valami gonoszságról van szó, ami ellen szót kell emelni. Mert annak lényege nem csak az erőszak, hanem a hazugság.
Lendvai sokkal bizakodóbb Románia, mint Magyarország kapcsán. Különösen aggasztónak tartja az orosz befolyást a térségben, de Nyugaton is. Hiszen Putyin szétrombolja Európát. Mint mondja, az orosz és a kínai elnök diktátor, Trump és Boris Johnson ellenben politikai bohóc. Az életszínvonalat illetően a szemleíró úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a határok nyitva vannak, lehet vállalkozni – ha hallgatsz és fizeted az adókat. De a rendszer burkoltan autoriter, és ez tragédia azon nemzedékek számára, amelyek kénytelenek benne élni.
Hogy Orbán miért folytat kampányt Soros ellen, annak az interjúalany szerint mélylélektani okai vannak, hiszen a ha valaki sokat köszönhet az üzletembernek, akkor az éppen a miniszterelnök és jó pár munkatársa. Lendvai csodálja a milliárdost, mivel az nem futballcsapatokra, vagy balett táncosnőkre költi a pénzét, hanem jótékony célokra. Orbán ehhez képest ugyan mondogatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus, csak éppen új intézményeket alapított a szervezett hazugság terjesztésére, mármint hogy a németek és nem a magyarok deportáltak 450 ezer zsidót. Ahogy Heller megfogalmazta: ily módon megmérgezik az ország lelkét.
Orbán nem antiszemitább, mint az átlag, hanem igen tehetséges, gátlástalan cinikus. De az uralmához szüksége van ellenségekre. És az összeesküvés elméleteket manapság szélsebesen el lehet terjeszteni az internet segítségével. Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban igazából nem kell meggyőzni. De mindig segíthet a véletlen, mint Ibizán, ami ajándék volt az osztrák demokrácia számára.
Ausztriában nem kell az orbanizálódástól tartani
Paul Lendvai szerint az, hogy 4 évvel ezelőtt annyi menekült érkezett Európába, az nem Merkel, hanem Orbán hibája, mert ő indította el a migránsokat szállító vonatokat Nyugatra. A kancellár és mások utána nem csináltak semmit, hogy az áradatot ellenőrzés alá vonják, viszont az érkezőkkel készült fénykép mellékfogás volt.
Az elemzővel a Kurier is hosszú beszélgetést készített, részben a születésnap, részben pedig annak alkalmából, hogy most jelent meg új könyve, ’Az elvesztett világ’. Paul Lendvai megjegyezte, hogy a bevándorlás kapcsán mindig az emberiesség és a józanság viaskodik egymással, hiszen milliókat nem lehet befogadni.
A 3 évtizeddel ezelőtti rendszerváltásról szólva emlékeztetett arra, hogy a demokrácia nagyon jó dolog, csak éppen a szabadsággal nem lehet jóllakatni az embereket, miközben olyan vívmányok tűnnek el, mint a teljes foglalkoztatás vagy a szociális biztonság. Hogy azután a populizmus és a nacionalizmus miért arat mostanság a térségben, arról azt mondja, hogy a fordulat után hamar jöttek a gazdasági nehézségek, azon kívül ezek a nemzetek nem dolgozták fel a múltat, viszont hozzá voltak szokva az erős emberekhez. Vagyis Orbán és a többiek a totalitárius múltból profitálnak, de áll ez a mai Olaszországra is, benne Salvinival. Pedig utóbbi a beszélőkéjén és a pocakján kívül mást nem tud felmutatni, az utóbbi legalább rokonszenves.
De a populizmus Nyugaton is termékeny talajra hull, még a tehetősek körében is. Hiszen terjed a félelem a deklasszálódástól és jön valaki, aki rendet, nyugalmat és stabilitást ígér. Lendvai ezzel együtt úgy gondolja, hogy Ibiza-videó ide vagy oda, Ausztriában nem kell az orbanizálódástól tartani. Ám jó volna, ha olyan kormány alakulna, amely tanul a botrányból és a veszélyekből. Fontos volna, hogy Kurz a Néppárt elnökével megértse, kivel szabad ágyba menni és kivel nem. Márpedig a Szabadságpárt problematikus partner.
