Korábban arról beszélt, hogy ha az Európai Unió (EU) vizsgálni akarja a tagállamokban a jogállamiság helyzetét, akkor először meg kellene határoznia a jogállam pontos kritériumait. Ön szerint mik lennének ezek?
Fontos kritériumnak kellene lennie a kisebbségek védelmének, a kisebbségi jogokra vonatkozó törvénykezés betartásának.
Ezen kívül milyen követelményeket kellene még meghatározni?
Ez egy nyitott folyamat, el kellene kezdeni a kialakítását. Az viszont biztos, hogy nem csak az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a korrupció elleni harcot kellene vizsgálni.
Magyarország és Románia megfelel most a jogállamiság kritériumainak?
Nemcsak Románia vagy Magyarország a kérdés, ugyanezt a kérdést fel kell tenni a többi tagállam esetében is. Ez akkor lesz egy uniós eszköz, ha mindenkire vonatkozik – és ha az erre irányuló döntés megszületik az Európai Tanácsban. Amíg csak a kelet-európai tagállamok sarokba állítására használják a jogállamiságot, mint egy meghatározatlan kritériumot, addig ez nem egy európai eljárás, hanem visszaélés a nagy és régi tagállamok részéről.
Hogyan értékeli a finn elnökség hozzáállását?
Finnországtól egyelőre szándéknyilatkozatokat lehetett hallani. Meglátjuk majd, mit lépnek konkrétan, reméljük, hogy a korrektség jegyében viszik tovább ezt a témát, mint azt egyébként a román elnökség is tette.
Ön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke, a Minority SafePack nevű uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés egyik elindítója. Hogyan látja a romániai magyarság helyzetét?
A legaggasztóbb, hogy nincs párbeszéd a román többséggel, a politikai elittel. A meglévő kisebbségi törvénykezést sem tartják be sok esetben, elég az oktatási törvény kapcsán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem problémáira gondolni vagy a magyar iskolaalapítások akadályozására. A közigazgatási kétnyelvűség sem teljesül és új témákra sem nyitottak: példaként említhető a magyar mint regionális nyelv, vagy akár az autonómia ügye. Közben viszont a román elit azt sugallja külföldön, hogy a magyar kisebbség helyzete Romániában jó, és megpróbálják a helyzetünket összemosni az alig pár ezer fős egyéb őshonos kisebbségekkel, akik valóban elégedettek a helyzetükkel. A magyar közösség egy egymilliós, életerős közösség, amelynek igényeit nem lehet egy lapon említeni a többi kisebbségével. Ezen a téren van tennivaló Magyarországon is, a magyar politikusoknak is meg kell próbálniuk meggyőzni a román kollégáikat, hogy a napi politikai sárdobálásból ezt a kérdést ki kell emelni. Meg kell győzni a román elitet, neki sem érdeke, hogy feszültség legyen a magyar kisebbség körül. Ezzel párhuzamosan európai szinten kell építeni a jogvédelmi rendszert.
Ezen segítene, ha lennének magas szintű, államfői, miniszterelnöki találkozók, esetleg közös román-magyar kormányülések?
Románia és Magyarország között a stratégiai partnerség, a jószomszédi viszony Kolozsváron át, a magyar kisebbségen át vezet. Ha jó a kétoldalú viszony, az jó a romániai magyarságnak is. Sajnos most ez a párbeszéd nem működik, de nem a két ország viszonyrendszere miatt, hanem mert Romániában az állam maga működik tökéletlenül. Nem lehet tudni, holnap ki lesz a miniszterelnök vagy a külügyminiszter, ez a bizonytalanság rányomja a bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra is. De ez nem a magyar félen vagy az RMDSZ-en múlik.
Milyennek ítéli a Fidesz helyzetét az Európai Néppártban?
Születnie kell valamilyen megoldásnak még a novemberi zágrábi EPP-kongresszus előtt. Addig a Fidesz teljes jogú tagja az európai néppárti parlamenti képviselőcsoportnak, míg a Néppártban felfüggesztette a tagságát. Ez egy fura helyzet, és jó lenne ennek mihamarabb véget vetni úgy, hogy a Fidesz ismét teljes jogú tagja legyen a Néppártnak.
Ha a Fidesz elhagyja a Néppártot, az RMDSZ hogy reagál majd erre?
Az RMDSZ a legrégebbi néppárti alakulat Romániában. Elkötelezettek vagyunk az Európai Néppárt iránt, nagyon jó a viszonyunk a vezetőkkel, sokat segítettek nekünk az elmúlt években, és bízunk abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben is így folytatódik majd.
Tehát mindenképpen maradnak.
Én azt gondolom, igen.
