Miközben az orosz ellenzék egyre hangosabb az utcákon és a hatalom egyre keményebben lép fel ellene, borúlátó jóslatok látnak napvilágot a romló gazdasági helyzetről. Rossz hír a Kreml számára, hogy a Sztolipin gazdasági intézet elemzése szerint a gazdaság visszaesése már az idén bekövetkezhet, nem pedig 2021-ben, amit a gazdasági miniszter prognosztizált. A recesszió egyik okául a szigorú adópolitikát, valamint a nemzeti programok gyenge hatásfokát jelölték meg.
A statisztikai hivatal az első félév mutatói alapján mindössze 0,7 százalékos GDP növekedést állapított meg a tavalyihoz képest. Még ez a kis növekedés is csak a nagy vállalatoknak és az állami szektornak köszönhető, a kis- és középvállalatok gazdasági aktivitása viszont csökken, romlanak az eredményeik. A vállalkozók 7-8 százaléka a nagy veszteségek miatt lehúzta a rolót. A gazdasági intézet szakértői úgy vélik, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika egyáltalán nem kedvez ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak. Ráadásul az ipari növekedés megállapításakor a hadiipar teljesítményét is beleszámolják, ha nem tennék, az ipar stagnálást jelezne.
Június óta a közgazdászok, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap egyaránt rontottak a növekedés várható számain, miután az első félév tapasztalata az, hogy a nemzeti projektek költségvetését csak egyharmad részben aknázták ki. Sem a munka termelékenysége, sem a foglalkoztatás, sem az autópálya-építés, sem a digitális gazdaság terén nem sikerült meg sem közelíteni a kitűzött célokat. Az Oroszország Bankja is kénytelen volt megállapítani, hogy a befektetések és az export gyenge dinamikája, továbbá a költségvetési szigor, a tervezett nemzeti programok csúszása miatt a bruttó hazai termék alakulása elmaradt a várakozástól. Ezért a bank lesújtó képet festett az idei kilátásokról.
Oleg Fipippov docenst az első félév néhány ágazatban az 1998-as válságos évre emlékezteti. Szerinte a bankok hitelt nyújtanak a fizetésképtelen lakosságnak, amelynek jövedelme évről évre csökken. Makszim Oreskin, gazdaságfejlesztési miniszter is figyelmeztette a központi bankot az állampolgárok nagymértékű eladósodására, amely hozzájárulhat a recesszióhoz. Ez a léggömb ki fog pukkanni, bár szerinte csak 2021-ben. Akár az idén, akár később, a tény tény marad: az orosz családok több mint negyven százaléka el van adósodva. Gyakran vesznek fel hitelt az emberek azért, hogy visszafizessék a másutt kapott hitelüket. A miniszter azt tanácsolta a hazai bankoknak, hogy vessenek gátat a lakossági hitelfelvétel további növekedésének. Október elsejétől az oroszok hitelképességét új, szigorúbb előírások szerint fogják megítélni.
Van, aki robbanástól félti a gazdaságot, van, aki túlzottnak tartja ezeket a félelmeket. Azon kevésbé vitatkoznak, hogy a hitelfelvétel hátterében társadalmi probléma, a reáljövedelem csökkenése áll. A gazdasági minisztérium most azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik nehéz anyagi helyzetük miatt képtelenek törleszteni a felvett hitelt.
A hiteltartozás mértéke meghaladja a 8 trillió rubelt. Egy főre 10 ezer rubel jut.
„Tragédia, amikor az ember nem fizeti ki az adósságát, mivel szembe találja magát a behajtókkal, akik igyekeznek minden lehetséges eszközzel kiszedni belőle a pénzt – jelentette ki rádióinterjújában a gazdasági miniszter. – Ezért kell ma azokon a mechanizmusokon gondolkodnunk, amelyek segíthetnek azokon az orosz állampolgárokon, akik anyagi csapdába kerültek.”
Távolabb került Oroszország attól, hogy teljesüljön Vlagyimir Putyin vágya. Oroszországnak nincs esélye, hogy a világ öt legnagyobb gazdasági hatalma közé kerüljön. Ehhez mindenekelőtt meg kellene előznie Németországot, amihez viszont sokkal jelentősebb növekedésre lenne szükség. Arra nem lehet számítani, hogy Németország megáll a fejlődésben és nulla növekedést produkál, de arra sem, hogy a harmadik világ országai mérséklik fejlődési ütemüket. Indonézia például 5,5 százalékos GDP növekedésével nagyobb eséllyel vetélkedhet az ötödik helyért.
