Egyes tanulmányok szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető, ha egy csecsemő napi két órát sír. Még három hónapos korukban is átlagosan egy órát sírnak naponta a babák – mondta Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Ennek sok oka lehet, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki. Ilyen lehet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás is. A kólikaként is emlegetett betegség, amely felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érintheti, legtöbbször ártalmatlan, hátterében nincs kimutatható elváltozás, de aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálatot igényel.
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Ha a csecsemő legalább három hete, a hét három vagy több napján, napi több mint három órát, látszólag ok nélkül sírással tölt, kólikával van dolgunk – magyarázta a szakorvos. Az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólika tüneteinek kezdete és vége a három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre esik, nem társul mellé súlyfejlődési nehézség vagy láz.
Pszichoszociális ok
A legújabb feltételezések a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott perisztaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását okolják a kólika megjelenéséért. A terhesség vagy a szoptatás alatti dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – mondta a szakember.
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az elsőgyermekes szülők például gyakrabban számolnak be arról, hogy a babájuknak gyakran fáj a hasa, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható. A csecsemőkori kólika kezeléséhez a szülőknek meg kell érteniük, hogy a jelenség gyakran előfordul, és ha a szervi okokat ki lehet zárni,
A hasfájás a gyermekkor későbbi szakaszaiban is az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és -gasztroenterológiai probléma. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet. Az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a hátterében, mégis fontos kizárni azokat az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak – hangsúlyozta az egyetemi adjunktus.
Az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat. Ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, a folyadék pótlása, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása – mondta Cseh Áron. Háziorvosra vagy ügyeletre akkor van szükség, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, csökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik vagy egy ponton jelentkező, erős hasi fájdalma van, esetleg a széklet véressé válik.
A hasfájást okozhatja tehéntej-allergia, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntej-fehérje molekulákra adott bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntej-fehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2 százalékánál előforduló többi ételallergiát (a tojás, szója, olajos mag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. A tejcukor felszívódási zavar nem ugyanaz, mint a tejallergia, előbbi ugyanis a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki – mondta a szakorvos.
A lisztérzékenység, a cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun betegség, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága már a lakosság 1-2 százalékát érinti. A diétáját csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a betegség kimutatását – hangsúlyozta Cseh Áron.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) bár Magyarországon még ritka, a fejlett országokhoz hasonlóan egyre terjed, aminek hátterében genetikai tényezők mellett feltehetően a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok is állnak. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, ízületi-, vagy bőrgyulladás.
