Délután négytől este tízig-tizenegyig mindenhol történhet valami. Legyen az kisebb-nagyobb város, mint Sárospatak, Sátoraljaújhely, vagy kis falu, mint Újhuta. Itt nagyzenekari hangverseny, ott ingyenes dzsesszest, amott pedig kirándulókoncert. Mindent mindenhol nem is tudhat megnézni senki, de mint említettük a kínálat gazdag, és válogatni szabad: mi az első három napra szavaztunk. És nem jártunk rosszul, hiszen ebbe is belefért a nyitókoncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral, Kávéuzsonna a Sounds of Bábellel, Szurcsik József és Orosz István kiállításának megnyitója, esti dzsessz- és népzenei koncertek, na meg kirándulások a hegyek között, ahol például zsúfolt gyalogos forgalommal találkoztunk a Tengerszem – egy elhagyott malomkőbánya mélyén kialakult tavacska – felé vezető turistaúton. A sárospataki Rákóczi-vár ideális nyári szabadtéri helyszín: a zárt udvarban minden hang élvezhető.
Az est szólistája - a hullócsillagos ég alatt a tizenöt éves Balázs-Piri Soma volt. Akinek csillaga viszont most van emelkedőben: gyereksztárt vártunk, de érett, megalapozott tudású előadó érkezett. Mozart egyik legismertebb zongoraversenyét, a d-mollt, a fesztivál művészeti vezetője, Hollerung Gábor vezényelte, azzal a tudatossággal, amely ma már elengedhetetlen a Mozart-játékhoz: könnyed, áttetsző hangzás, egymásnak beszédesen felelgető frázisok. Ebben a szellemben nyúlt a billentyűkhöz az ifjú zongorista is, lekerekített zongorahangjával, és különösen a második, lassú tételben a témák megformálásával olyan élményt nyújtott, amilyet Mozart-játék címén nagyon ritkán hallani. Utána sok hatásosan kijátszott zenei elemmel hangzott fel Berlioz Fantasztikus Szimfóniája is, teli jól ismert motívumokkal. És mi lehetett volna más a Rákóczi-évben a Rákóczi-kiállításnak helyt adó falak között a ráadás, mint a Rákóczi-induló.
A kiállítás egyébként II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. éve alkalmából nyílt meg, a család történetét, öt fejedelmét és híres nőtagjait, Lorántffy Zsuzsannát, Zrínyi Ilonát idézi meg gazdag tárgyi anyagával. Valódi koncertélményt adott tehát a kezdés, amihez képest a második nap este a sátoraljaújhelyi városháza udvarán a Divertimento-Udvari zene című hangverseny - szintén Hollerunggal és a Dohnányival - már kevésbé tűnt összefogottnak, ahol a jegy mellé járó bornak, pálinkának, sajtoknak, szendvicseknek legalább olyan fontos szerepe volt, mint a zenének. De tegyük hozzá, Mozart és Bartók műveinek is nagy sikere volt. Délután Szurcsik József és Orosz István alkotásait felvonultató kiállítás nyílt meg Tolcsván, a fesztiválra a képzőművészetet Rovás Alkotócsoport tagjai hozták el. Szurcsik festményeinek geometrikus, mondhatni kockaagyú fejei, nehezen megfogható, lemondó tekintetükkel vagy falanszter-szerű környezetben, vagy kietlen, sivár természeti tájban keresik - illetve láthatólag nem találják - helyüket. Orosz István Escher geometriai világát idéző rézkarcain viszont ókori, középkori romok, falak vizuális útvesztőjében bolyong tekintetünk, arra döbbentve rá minket, a múlt bizony sokféle aspektusból értelmezhető, nem egyértelmű, mit látunk, mi engedtetik meg, hogy láthassuk benne. Tolcsván a fesztivál tehát ismét elgondolkodásra késztető arcát mutatta meg.
Könnyedebb, szórakoztatóbb volt Bábel Klára hárfás és a vele érkezett dzsessz-trió délutáni hangversenye a sátoraljaújhelyi városháza dísztermében, amely az alkalomra kávéházzá alakult, sütemény, kávé járt a jegyhez. És a művésznő kitűnő, klasszikus megalapozottságú hárfajátéka, amelyhez Szaller István szaxofonozása, Fonay Tibor nagybőgőzése és Herboly László – aki egyébként a Fesztiválzenekar ütős művésze – dobolása járult. Örökzöldek, dzsessz alapmelódiák hangzottak fel kiváló, a hárfának köszönhetően egyedi megfogalmazásban, miközben Jászter Beáta az egykori pesti kávéházak történetét idézte fel meséivel. Több dzsesszhangverseny alapozott a magyar népzenekincsre, hangsúlyozottan jelen voltak a népdalok Szőke Nikolette műsorán, aki figyelemre méltóan ötvözte a két világot, többször sikerült élményszerűen összekacsolnia az eltérő zenei elemeket. Káel Norbert együttese kísérte, a zongoraművész klasszikus megalapozottságú játéka nem mindennapi színvonalat képvisel ebben a műfajban. A sárospataki borteraszon késő este a dzsesszt már a teljes felszabadultság jegyében lehetett élvezni, megértem barátom, aki évek óta lelkes visszatérő vendége a Zemplénnek.
Infó:
Zempléni Fesztivál 2019. augusztus 09-18.
28. évébe lépett a klasszikus zenét, dzsesszt, népzenét, irodalmat, képzőművészetet ötvöző észak-kelet-magyarországi fesztivál. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Tolcsva és még számos település ad otthont az egyik legjelentősebb nyári eseménysorozatnak, amelyen a hazai művészeti élet legkiválóbb szereplői jelennek meg.
