A XXI. században nincs helye a halálbüntetésnek - figyelmeztette az elnököt az ENSZ emberi jogi főbiztosának a hivatala. A világszervezet arra reagált, hogy a múlt hét végi, El Pasóban és Daytonban történt, összesen 31 életet követelő lövöldözések nyomán Donald Trump újra felvetette, hogy a tömegmészárlások elkövetői és a gyűlöletből gyilkolók kapjanak halálbüntetést, a kivégzést pedig minél gyorsabban hajtsák végre, elkerülve a sok éves fölösleges időhúzást.
Michelle Bachelet főbiztos szóvivője leszögezte: a halálbüntetés elfogadhatatlan, legyen szó bármilyen bűncselekményről.
Az amerikai AP hírügynökség olyan tanulmányt ismertetett, amely azt támasztja alá, hogy igencsak megkérdőjelezhető a halálbüntetés, mint elrettentő és megfélemlítő eszköz hatékonysága. A USA Today című lap és a Northeastern Egyetem által közösen összeállított adatbázis alapján a hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy a tömeggyilkosságot elkövető személyek többsége a helyszínen amúgy is meghal: a 2006 óta történt esetek több mint felében az illetőt vagy agyonlőtték a helyszínen, vagy öngyilkos lett a tettes.
A halálbüntetés kérdéskörét tanulmányozó szakemberek szerint az ideológiai indíttatású – így a rasszista gyűlöletből eredő - gyilkosságok elkövetőit nem riasztja vissza a halálbüntetés. Legtöbbjük kész meghalni, és tettükre is annak tudatban készülnek, hogy akár a helyszínen életüket veszíthetik. Sokan közülük éppen arra vágynak, hogy kivégzésük révén híressé váljanak, mert úgy gondolják, hogy ezzel is segítik az „ügyet”, azt az eszmét, amelynek nevében gyilkoltak. Terrorcselekmények esetén a halálbüntetés még azt a kockázatot is magában hordozza, hogy mártírt csinál az elkövetőből, aki épp erre vágyik.
Szakértők egyértelműen állítják, több kutatás, tanulmány is bizonyítja, hogy a halálbüntetés nem tudja megfékezni, de még csökkenteni sem a bűnözést. Az El Paso-i gyilkosság Texas államban történt, ott, ahol nem csak hogy mindmáig engedélyezett a halálbüntetés, hanem végre is hajtják a halálos ítéleteket. Texasban 2010 óta 108 halálraítéltet végeztek ki.
Az Egyesült Államokban szövetségi szinten 1988-ban vezették be újra a halálbüntetés lehetőségét, de azt a szövetségi bíróságok ritkán alkalmazzák, legutóbb 2003-ban volt erre példa. Azóta csak olyan kivégzéseket hajtottak végre, amelyeket valamely tagállam büntetőjoga alapján mondtak ki. Az 50 tagállamból 33-ban lehetséges a kivégzés, 17-ben nem szabható ki halálbüntetés. Az Egyesült Államokban 2018-ban 25 kivégzés volt, ebből 13 Texasban.
Trump már régebben pártolja a halálbüntetést, és minden jel arra mutat, hogy közelgő elnökválasztási kampányának is ez lesz az egyik fő témája. William Barr igazságügyi miniszter júliusban bejelentette, hogy ismét végre fognak hajtani olyan halálos ítéleteket, amelyeket az Egyesült Államok valamelyik szövetségi bírósága szabott ki.
Az amerikai közvéleményben többségi támogatottsága van a halálbüntetésnek, annak ellenére, hogy az amerikai tudományos akadémia kutatói 2014-ben 30 év joggyakorlatát vizsgálva megállapították, hogy az Egyesült Államokban az 1973 és 2004 közti időszakban 340 esetben hoztak téves verdiktet, és ítéltek halálra ártatlan embereket az amerikai bíróságok.
Jelenleg a Föld 193 független országa közül 74-ben engedélyezetett a halálos ítéletek kiszabása, de csak 23-ban hajtják is végre az ilyen ítéleteket. A demokratikus államok közül az Egyesült Államok mellett Japánban létezik a halálbüntetés, az Európai Unió tiltja, és harcol ellene. Egyetlen európai - de nem uniós - államként Fehéroroszország az, ahol mindmáig vannak kivégzések. Oroszországban halálos ítélet kiszabható, de a kivégzéseket nem hajtják végre. Magyarországon 1988. július 14-én került sor az utolsó kivégzésre, akasztás által.
