Nem lehet kizárni, hogy a Microsoft-ügyben csalás történt - közölte az ügyészség, amely - Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentései után - feljelentéskiegészítést rendelt el. Az ügyészeknek kétszer tizenöt napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) korábban az amerikai kormányszervekhez fordult, hogy elkérje az ügyben összegyűjtött információkat, ám az ügyészség tájékoztatása szerint eddig nem kaptak semmilyen választ. Lapunk is érdeklődött az amerikai igazságügynél, ám csak annyit közöltek, hogy jelenleg nem kommentálják az ügyet. Az újabb korrupciós eset kapcsán arra sem reagáltak, hogy kitiltanak-e magyar állampolgárokat.
- A nyomozást még az amerikai iratok beszerzése előtt el lehetne és kellene indítani - jelentette ki a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Kiemelte, hogy a feltételezett vesztegetést Magyarországon követték el, így a bizonyítékok összegyűjtése is megkezdődhetne itthon. Álláspontja szerint a magyar közbeszerzési hatóságoknak is érdemes lenne megvizsgálniuk az ügyet, a microsoftos közbeszerzéseket ugyanis mindössze néhány évvel ezelőtt bonyolították le, tehát még lenne lehetőség az eljárások megindítására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium, valamit a tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Microsoft közvetítőcégeken keresztül árulta a szoftvereket a magyar közigazgatásnak, ám a disztribútorcégek jelentős haszonnal adták tovább a termékeket. Az így szerzett extraprofitból magyar kormányzati tisztviselőket fizettek le annak érdekében, hogy az óriáség licenceit válasszák.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen információk lehetnek az amerikai fél birtokában, azaz: van-e benne olyan, konkrét személyre vonatkozó állítás ami alapján büntetőeljárást lehetne indítani Magyarországon. Ligeti Miklós úgy véli: az Egyesült Államok hatóságainak nagy valószínűséggel erős bizonyítékai vannak. A nyilvánosságra hozott iratokban ugyan a magyar kormányzati dolgozók - büntetőjogi kifejezéssel élve: hivatalos személyek - neve nem szerepel, ám a hazai szervek egyértelműen azonosítani tudnák őket a beosztásuk és a felelősségi köreik leírása alapján. A Microsoft-alkalmazottak pedig nagy valószínűséggel névvel is szerepelnek a dokumentumokban.
A TI álláspontja szerint bár nem árt, de a magyar hatóságoknak nem feltétlenül jogsegélykérelemmel kellene megszerezniük az információkat, mert az iratokat e procedúra nélkül is elküldhetné az amerikai fél. Ligeti Miklós szerint erre az ENSZ korrupció elleni egyezménye is lehetőséget nyújtana, ez ugyanis ilyen esetekben előírja az információcserét.
- Amennyiben ezek az információk az illetékes magyar hatóságok birtokába kerülnek, minden olyan magyar kormányzati állítás, miszerint a magyar kormánynak nem volt tudomása az ügyről, teljesen alaptalanná válna – szögezte le a szakértő. Korábban egyébként a kormány többször is leszögezte a lapunknak küldött válaszaiban, hogy a kabinetnek nincs információja a Microsoft-ügyről.
A kormányszócső Magyar Nemzet tegnapi cikkében mindenesetre már arról írt, hogy csalás történt a Microsoft-ügyben, igaz, a lap verziója szerint a multicég és néhány viszonteladója „ügyeskedett”. Azt viszont elhallgatták, hogy a disztribútor cégek Fidesz-közeliek voltak, valamint hogy az amerikaiak szerint a problémás szoftverügyletek kormányjóváhagyással jöhettek létre. Arról szintén nem ejtettek egy szót sem, hogy a haszon egy része kormányközeli zsebekbe folyt.
