Bár Ursula von der Leyen csak két napja ismerkedik a tagállamok által javasolt biztosokkal, a lap úgy tudja, hogy Trócsányi László helye immár biztosra vehető. Pedig ő EU-ellenesnek számít és korábban nem sokan fogadtak volna rá, hogy befuthat. Ami a többieket illeti, az eddigiek közül valószínűleg marad Frans Timmermans, a dán Marghrete Vestager, valamint a szlovák Maros Sevcsovics. A mostani fordulóban különben minden bizonnyal nemigen van többről szó, mint pofavizitről, a döntő forduló a hónap végén esedékes.
A Bizottság következő elnöke számára azonban nagy a tét. Tekintettel kell ugyanis lennie a tagállamok kívánságaira, valamint a földrajzi kiegyensúlyozottságra. Arról nem beszélve, hogy lehetőleg minél több ígéretének kell eleget tennie. Hiszen a múlt hónap közepén, programadó beszédében új kiegyezést hirdetett meg a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kisebb és nagyobb, illetve a régebbi és újabb tagok között. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyban függ a jövő hónapra tervezett strasbourgi bizottsági meghallgatásoktól. És ott még lehetnek bukkanók.
Közép-Európa több volt szocialista országában is heves meleg ellenes hullám tapasztalható, a Coca-Cola most Magyarországon került szembe éles bírálatokkal egy azonos nemű párt ábrázoló hirdetése miatt. Szakértők szerint a jelenség azt támasztja alá, milyen lassan változik ezekben az államokban a hozzáállás a homoszexualitással szemben. Azt is tükrözi, hogy erősödnek ezek az ellenérzések, miután jobboldali kormányok gerjesztik azokat. Aktivisták ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ügy, a hozzákapcsolódó bojkott felhívással együtt, amelyhez már 30 ezren csatlakoztak, lakmuszteszt lehet az Orbán-kabinet számára, mármint hogy ki lehet-e használni politikai célokra az LGBT-közösséggel szembeni ellenérzéseket, ahogyan az Lengyelországban is történt. Ott ugyanis a PiS kampányában immár a melegek vették át a migránsok helyét.
A CEU egyik tanára azt mondja, Magyarországon a közbeszéd továbbra is a bevándorlókra összpontosít, miután a hatalom kézben tartja a sajtót és fontos intézmények egész sorát. Ám a magyarok közül egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy elfogadják a melegek egyenlő jogait. A Floridai Egyetem egyik kutatója szerint azonban árnyaltan kell megítélni a helyzetet, mert a magyarok és a lengyelek a korábbinál toleránsabbak, viszont egyre keményebb jelszavakat vetnek be a nacionalisták. Az erősödő populizmus és a város-vidék ellentét sebezhetővé tette Magyarországot, mármint hogy felkorbácsolják a hangulatot a LGBT-csoportok ellen. Majd úgy állítják be, hogy itt a Nyugat, illetve a magyar identitás, a nemzet, és ily módon az állam viszályáról van szó.
De ha a magyarok belemennek, akkor újabb és újabb fejlemények jönnek. Plakátok, hirdetések, filmek, stb. A két szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a térségben a multik nagy számban alkalmaznak viszonylag olcsó helyi munkaerőt, ám ily módon olyan függőség alakul ki, ami miatt gyengülhet az EU elszántsága, hogy fellépjen Budapest és Varsó ellen a jogsértések miatt. Az is fontos, hogy a magyar kormánynak jól bejáratott intézményesített stratégiája van a melegek hátrányos megkülönböztetésére. Ugyanakkor, mivel a hatalom egy sor kérdésben nagy ívben tesz Brüsszelre, csökkentek az unió lehetőségei, hogy befolyásolja a tagállamokat, amikor azok nekimennek a kisebbségeknek.
A Coca-Cola reklámja felháborodást váltott ki a konzervatív magyar kormánypárt több képviselője részéről is, mivel a hirdetés segíti a melegek elfogadását. Vagyis az üzenet kedvező, mégsem mindenki örül neki, ideértve a főcsővezető Boldog Istvánt a Fidesztől. Az amerikai óriáscég úgy reagált, hogy ők a sokszínűséget, a befogadást és az egyenlőséget támogatják, mind az üzleti életben, mind a társadalomban. A melegek mellett pedig már jó ideje kiállnak, mert úgy gondolják, hogy mindenkinek joga van eldönteni, kit szeret. A cikk hozzáteszi, hogy Magyarországon jelenleg nem megengedett az egyneműek házassága, akik pedig bejegyzett élettársi viszonyban élnek, azok nem élvezik ugyanazokat a jogokat, mint a hagyományos családok. Az emberek mégis egyre nagyobb arányban helyeslik a melegek jogait.
A lap úgy gondolja, túl nagy feladat elé állították az EU Határvédelmi Ügynökségét, ezért fordulhatott elő, hogy hírek szerint magyar, bolgár és görög határőrök a Frontex embereinek szeme láttára bántalmaztak migránsokat. Az egyik afgán kárvallott utóbb azt nyilatkozta az ENSZ képviselőinek, hogy a magyar hatóságok kutyákat uszítottak rájuk, borsspray-vel lefújták, majd meg is ütötték őket. A német ARD közszolgálati tévécsatorna összeállítása szerint ilyen incidensek sűrűn előfordulnak a magyar-szerb határtérségben. Az unió helyszíni megbízottainak feladata az, hogy tanácsokkal és más eszközökkel támogassák a nemzeti hatóságokat, maguk azonban nem avatkozhatnak be a dolgokba. A tagállamok azonban nem sok segítséget adnak az ügynökségnek, amelynek pedig az EU kulcsszerepet szán a külső határok védelmében.
A jezsuiták Menekültszolgálatának képviselője lehetetlennek tartja, hogy a Frontex egyre nagyobb jogkört kap, ugyanakkor teljes mértékben gondoskodnia kellene az elfogott menekültek jogainak betartásáról. Senkit sem kényszeríthet például arra, hogy elfogadja a tanácsokat. Ugyanakkor viszonylag gyenge a szervezet belső ellenőrzése, többek között az emberi jogok tiszteletben tartásának nyomon követésére. Mindazonáltal könnyen az adott országra tudja hárítani a felelősséget, ha valami történik, hiszen ő maga nem adhat semmire sem utasítást a nemzeti szerveknek és nem is nyomozhat. Legrosszabb esetben kivonulhat az adott országból. De akkor meg senki sem dokumentálná a jogsértéseket. Ám csakis az adott állam igazságszolgáltatása, illetve a Bizottság vonhat felelősségre bárkit is.
A vezércikk kiemeli, hogy ha emberhez méltó módon akarjuk ellenőrizni az unió külső határait, akkor ehhez meg kell erősíteni az egész közös védelmet, egyben szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Az apropó az, hogy német sajtóértesülések szerint a Frontex szakértői a közös járőrözések során elnézték, amint magyar, bolgár és görög határőrök semmibe vették a feltartóztatott migránsok jogait és a nemzetközi joggal ellentétesen kényszerítették vissza a határ túloldalára ezeket az embereket. Megtagadták ugyanis tőlük a jogot, hogy menedéket kérjenek.
A felháborodás hatalmas, tele demagógiával, ám közben háttérbe szorul, hogy az EU hatékonyan védje a külső határokat. Pedig az Schengen alapfeltétele. De hogy ez mennyire működik, azt bárki megtapasztalhatja, aki beleütközik az állandósult ideiglenes ellenőrzésbe a magyar vagy a bajor határon. Az ok az, hogy kudarcot vallottak a kormányok, legyen szó a külső határok felügyeletéről, a kérelmek feldolgozásáról, a legális bevándorlás engedélyezéséről, vagy éppen a terhek igazságok elosztásáról. Ahol pedig kétségbeesett, és főként elszánt emberek kerítésekbe, vagy éppenséggel egyenruhásokba ütköznek, ott sok minden megtörténhet.
Tudomásul kell venni, hogy a helyzet normalizáláshoz az eddiginél sokkal több pénzre van szükség. A Frontex létszámát pl. növelni kéne, és képviselőit fel kellene jogosítani, hogy átvegyék az határellenőrzést azokban az államokban, amelyek maguk képtelenek arra. Főleg a görögöknél. Csak éppen mintha erre a tagországok mintha nemigen hajlanának.
Hogy elnyerje a támogatást megválasztásához, Ursula von der Leyen jó pár hete azt ígérte, hogy megreformálja a menedékpolitikát, ami a jelek szerint minden másnál jobban megosztja a tagállamokat, ám nem látszik, hogy csökkennének az ellentétek például Magyarországgal, amely nem hajlandó menedékkérőket befogadni, illetve Olaszországgal, amely viszont nagyobb szolidaritást sürget a többiek részéről, hogy enyhüljenek a terhei. A Bizottság leendő vezetője a múlt héten találkozott a két kormányfővel, de nemigen rajzolódik ki, hogy bármiféle konszenzusra jutott volna velük. A találkozó után Orbán Viktor nem említette, hogy szóba került volna a dublini rendszer átalakítása, pedig az olasz vezetés éppen azt szorgalmazza. Ehhez képest Rómában VDL arról arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a terhek megosztásának rendszerét, ami muzsika lehetett a házigazdák füleinek, ám Budapesten alighanem megkondította a vészharangokat.
Ha be akarja tartani, amit mondott, von der Leyennek választani kell: vagy ragaszkodik Dublin megváltoztatásához, ideértve a menedékkérők elosztását, vagy olyan témákra összpontosít, ahol van esély a megállapodásra, lásd a határvédelmet. A kvóták ügyében nem bontakozik ki semmiféle lehetőség a magyar és az olasz álláspont összebékítésére. És itt nagyon fontos az időzítés, mert már migráció kérdésének felvetése is végzetesnek bizonyulhat politikailag. Kulcsfontosságú lehet, hogy ki kapja meg biztosként ezt a területet. Az osztrák Hahn jó választás lenne, mert megvan hozzá a tapasztalata. Azon kívül országa földrajzi és politikai értelemben is hidat képezhetne Magyarország és Olaszország között.
