„Az egyetlen olyan országként, amely háborúban megtapasztalta az atomtámadás következményeit, kitartóan kell dolgoznunk az atomfegyvermentes világért. Országunk küldetése egy békés, reménnyel teli korszak" - mondta Abe Sindzó japán miniszterelnök a Hirosima elleni atomtámadás 74. évfordulóján kedden.
Kilencven ország képviselői vettek részt a Béke-emlékparkban tartott eseményen. A város lakói gyertyát gyújtottak, koszorúkat helyeztek el és fejet hajtottak az egykori áldozatok emlékére. Hirosimára 1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint 8 óra 15 perc körül az Egyesült Államok hadseregének B-29 Enola Gay bombázója dobta le az atombombát. A város fölött szétrobbanó bomba sugárfelhője 140 ezer ember halálát okozta. Két nappal később a Nagasakira ledobott atombomba 74 ezer áldozatot követelt, majd kapitulációra kényszerítette Japánt és elhozta a második világháború végét.
Hirosima polgármestere, Kazumi Matsui megemlékező beszédében a város nevében szólította fel a japán kormányt, hogy írja alá az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményt. Abe Shinzo miniszterelnök ugyan arról beszélt, hogy elkötelezettek az atomfegyverek nélküli világ mellett, de egyelőre a japán kormány sem írta alá még az egyezményt. ''Azt kérem a japán vezetőktől, bizonyítsák be az alkotmányunkba foglalt pacifizmusunkat, ezáltal is tegyünk egy lépést a nukleáris fegyverek nélküli világért.”, fogalmazott a polgármester. Matsui egyben a világ vezetőihez is felhívást intézett, arra kérte őket, menjen el Hirosimába és személyesen tapasztalják meg a Béke-emlékpark üzenetét. Ferenc pápa ez év során ellátogat Japánba és Hirosimára is. Amerikai hivatalban lévő elnökei közül elsőként – és egyben utolsóként – Barack Obama ment el a bombázás helyszínére, de ő sem kért bocsánatot hajdani elődjének, Harry Truman elnöknek a döntéséért, amellyel engedélyezte az atombomba ledobását. Obama viszont Hirosimában is az atommentes világ megteremtésének szükségességét hangsúlyozta, amelytől a világ inkább rohamléptekben távolodik.
Az ENSZ 2017-ben fogadta el az atomfegyverek tilalmáról szóló egyezményt 122 ország jóváhagyása mellett, de az azóta eltelt két év alatt még a kezdeményező államok fele sem írta alá. Nem beszélve arról, hogy a világ összes nukleáris hatalma viszont ellenzi azt. Épp a napokban, hat hónap sikertelen amerikai-orosz tárgyalás után szűnt meg hivatalosan is az Egyesült Államok és Szovjetunió által 1987-ben aláírt, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött INF-szerződés. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolja az egyezmény megszegésével. Az ázsiai térségben sem békés a hangulat. Észak-Korea tegnap is két újabb rakétatesztet hajtott végre, a két atomnagyhatalom, India és Pakisztán újból a háború szélére sodródott.
