Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, aztán Csók István és a nagybányaiak... Az impresszionizmus, a „fény festészete” a XIX. század végén, a XX. legelején jelent meg Pesten. Ahogy a többi „izmust” ezt sem kísérte osztatlan lelkesedés; a publikum nem mindig értette a plain air-t és a színes foltokat, az akadémisták hevesen támadták az elmosódó karaktereket, és magát a lényeget: az impresszió, a benyomások megjelenését a vásznon. Pedig az impresszió maga a valóság, csak oda kell figyelni. Nézzék ezeket a gyönyörű színeket, a lemenő nap visszatükröződő sugarait a zárt ablaktáblákon! És ha a pillantásunk lejjebb siklik a falon, kivehető volna az utcatábla is: Szinyei Merse Pál utca. Az impresszió velünk maradt.