Meghalt Hamza bin Laden, Oszama bin Laden fia. Az NBC News-nak névtelenül nyilatkozó három amerikai tisztségviselő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról nem adott felvilágosítást, hogy meggyilkolásában az Egyesült Államoknak volt-e szerepe, és egyáltalán pontosan mikor és hol ölhették meg. Hírszerzési információik szerint régebben, valószínűleg a Trump-adminisztráció első két évében történhetett, még azelőtt, hogy az idén februárban Washington egymillió dolláros „vérdíjat” tűzött ki fejére. Korábbi jelentések pedig arról szóltak, valószínűleg az afgán-pakisztáni hegyvidékes területen bujkálhat. Halálhírét hivatalosan nem erősítették meg, Donald Trump amerikai elnök is azzal rázta le az erre vonatkozó újságírói kérdést szerdán, hogy a hírt „nem akarja kommentálni”.
Ha valóban sikerült megölni Hamzát, az több, mint szimbolikus győzelem. A fiatalemberről keveset tudni, de egy ideje már úgy beszéltek róla, mint aki apja örökébe léphet, és egy napon átveheti az al-Kaida vezetését. Az Oszama bin Laden rejtekhelyén talált dokumentumokból is úgy tűnt, hogy a terrorista vezér rá tekintett lehetséges utódjaként. Hamza az elmúlt néhány évben az interneten is feltűnt, és a nyugatiak elleni támadásokra, apja halálának megbosszulására szólította fel követőit. Márpedig hiába volt fiatal és tapasztalatlan, a szélsőségesek fülében jól csengő neve kiemelte őt a terroristák közül. A The New York Times rámutat: jó ideje valóban nem hallani felőle – videó felvételen eddig is csak egyszer, évekkel ezelőtt jelent meg –, s mindössze egy cikk jelent meg neve alatt még májusban.
Száz százalékosat valószínűleg sokáig nem lehet még mondani sorsáról. Emlékezetes, hogy amerikaiak és oroszok egyaránt az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak is halálhírét keltették már, aztán a „terrorkalifa” az idén áprilisban öt év után új videóval jelezte, él és virul, feltehetően valahol Szíriában. A tálibok egykori vezetőjének, Omar mollának a halálát pedig két éven keresztül titkolták: már 2013-ban életét vesztette betegségben, ám hogy elkerüljék a belső hatalmi harcokat, még bő két évig nem ismerték el elvesztését, csak ködösítettek.
Hamza halála mindenképpen nagy csapás az al-Kaida „brandjének”, de még vannak néhányan, akik évek óta sikeresen bujkálnak a CIA elől. Mindenekelőtt a terrorszervezet vezetője, Ajmán az-Zavahiri: hiába ajánlottak érte 25 millió dolláros nyomravezetői díjat, és hiába tűnt úgy néhányszor, hogy közel jutottak hozzá, végül kétséget kizáróan sosem azonosították tartózkodási helyét. Valószínűleg ő is Pakisztánban húzhatja meg magát. Keresik az egyiptomi Szaíf al-Adelt és Abdullah Ahmed Abdullahot is, akik az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségénél 1998-ban végrehajtott, 224 életet kioltó terrortámadásokért felelősek. A szaúdi al-Arabiya szerint Hamza bin Laden éppen Abdullah egyik lányát vette feleségül (cáfolják, hogy az egyik 9/11-es gépeltérítő, Mohammed Atta lánya ment volna hozzá). Az al-Kaidában Abdullah elméletileg a második a rangsorban, mondhatni Zavahiri „helyettese”.
Eredetileg Oszama bin Laden egyébként egy másik fiát, Szad bin Ladent szánta örökösének, ám vele egy amerikai drón csapás végzett 2009-ben Pakisztánban. Bár halálhíre után felröppent, hogy valójában sértetlenül megúszta a támadást, később egyértelműen kiderült, hogy valóban meghalt. Apja sem élte sokkal túl, Oszamát hosszú rejtőzködés után 2011-ben ölte meg a Navy SEAL, az amerikai haditengerészet különleges egységeinek kommandója a pakisztáni Abbottábád településen. Ugyanakkor végeztek harmadik fiával, Khaliddal is. A terrorvezérnek egyébként több anyától még számos, békés utat választó gyermeke él. Egyik felesége, Nadzsva, és fia Omár, „Élet a bin Laden házban” címmel még magyarra is lefordított könyvet is írt arról, milyen volt Oszama férjnek és apának.
