kézilabda EB;Kocsis Máté;sportcsarnok;

Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke

- 115 milliárdba is kerülhet a Kocsis Máté által 10 milliárdosra becsült sportcsarnok

Megadják a módját három év múlva esedékes kézilabda Eb-nek: az eseményre épített csarnok ára a legjobb esetben is százmilliárd forint körül járhat.

Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett. 

Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte

az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó.

Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly lehetett hallani olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták:

a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.

- tudta meg a G7 portál. A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz. 

A beruházás akkor is horribilis költségekkel jár, ha a  végső ár  elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle.

Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani. Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon – írja a lap.

A cikk megjelenése után a portál az új csarnokkal, illetve más, a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkereste a Magyar Kézilabda Szövetséget. Mint írják, a szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy „miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.”

Noha sokan önként mondanak le szabadnapjaikról, minden tizedik ember a munkáltató rosszallása miatt nem megy vakációra.