versenyképesség;

- Döcög az állam hatékonysága

Nem lesz könnyű érdemben javítani Magyarország versenyképességén.

Nem lesz könnyű érdemben javítani Magyarország versenyképességén - ez derült ki azon a szerdai vitafórumon, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság rendezett a jegybank 330 pontos, a felzárkózás receptjeként kínált programjáról. Ezúttal a hatékony állam és az e-közigazgatásról folyt az eszmecsere, és kiderült:

csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vált egyértelműen ügyfélbarátabbá, a közszolgáltatók és a lakosság, illetve a vállalkozók közötti kapcsolatokról ez már a korántsem mondható el.

Lázár János, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a vitában tűrhetetlennek nevezte, hogy egy útberuházásról szóló döntés megszületésétől a tényleges megvalósulásig hat esztendő telik el. Vagy egy áramfejlesztést engedélyező,  „a gaz külföldi cégektől visszavásárolt” állami cégnek két esztendőbe telik, míg az engedélyt kiadja, de még a napelemes beruházásoknál is eltelik 13 hónap, míg rábólintanak. A versenyképesség hátráltatásának iskolapéldájaként említette, hogy a sárga csekk azért nem szűnik meg, mert az évente hozzávetőleg 15 milliárd forint bevételt hoz a Magyar Postának. 

Általánosságban elmondható:

az unióban nálunk az egyik legmagasabb a közigazgatási kiadások aránya, eléri a GDP 4 százalékát.

A szférában dolgozik a foglalkoztatottak 7 százaléka, amivel az unióban a harmadikok vagyunk, alacsony, bár emelkedő bérszint mellett. Elhangzott, hogy ha jövőre az államháztartás GDP arányos hiánya mindössze 1 százalékos, akkor kérdés, hogy miképpen hat majd ez a béremelésükre.

A fél-államinak tekinthető hazai energiakészletező-szövetség megvásárolja a stratégiai gáztárolást végző cég többségét az MFB-től. Az állam így évi tetemes osztalékbevételről mond le, illetve még kevésbé lát bele a Mol-közeli szerveződés bonyolult pénzügyeibe.