2017-ben egy radioaktív szivárgás miatt Kelet-Európa nagy részét radioaktív felhő borította be. A sugárzás Oroszországon kívül nem jelentett veszélyt, ám a szivárgás helyének közvetlen környezetében volt kockázat – írja az Index a PNAS tudományos folyóirat cikke alapján.
A Roszatom vezette vizsgálóbizottság akkor állította, hogy a szennyezést egy, az áramtermeléshez izotópokat használó műhold okozta, amikor a légkörbe visszahullva elégett, és hogy nincs elég adat az incidens helyének pontos meghatározásához.
Ám a PNAS által közölt jelentés ezt egyértelműen cáfolja, valamint azt is, hogy a szennyezés forrása Romániában lett volna, ahol amúgy a legmagasabb volt a sugárzás szintje. A tudóscsapat arra is kitért, hogy épp
A dokumentum alapján a Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett a szivárgás központja, a szabadba jutó ruténium pedig valószínűleg cérium-144 radioizotóp előállításához kellett, amit egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szántak.
A szennyezést 2017 október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték.
