A szombati rekordnagyságú, 1074 letartóztatás után újabb ellenzékieket, legkevesebb húsz embert, köztük újságírókat tartóztattak le tegnap Moszkvában. Szombaton egy, a választási rendszer tisztaságáért és a helyhatósági választásokon indulni kívánó ellenzéki jelöltek versenyből való kizárása ellen tiltakozó tüntetőket hurcolták el, hétfőn pedig azokat, akik az előtt a moszkvai kórház előtt tüntettek, ahová a múlt hét szerda óta ismét 30 börtönbüntetését töltő legismertebb orosz ellenzéki politikust, emberi jogi és korrupcióellenes aktivistát, Alekszej Navalnijt szállították gyanús, akkut allergiás tünetekkel.
Navalnijt a gyülekezési jog megsértése címén azért börtönözték be újra, mert meghirdette szombatra a hatóságok által nem engedélyezett demonstrációt az 57 ellenzéki jelölt kizárása miatt. Vasárnap erős allergiás tünetek jelentkeztek a bebörtönzött aktivistán – bőrkiütés, feldagadt arc és szem – úgy, hogy mindeddig nem voltak allergiás panaszai. Kezelőorvosa, Anasztaszja Vasziljeva ugyan bejutott a kórházba, de nem engedélyezték számára a beteg alaposabb vizsgálatát, kórházi orvosai pedig nem hozták nyilvánosságra sem a diagnózist, sem annak okát. Vasziljeva egy Facebook posztban nem zárta ki a mérgezést sem. Állította, hogy a tünetek alapján egy ismeretlen kémiai anyag is irritálhatta a bőrét és a nyálkahártyáját, ezért mintákat kért az ágyneműjéről, a bőréről és hajáról, hogy további vizsgálatokat végezhessen. Hétfőn a politikust kiengedték a kórházból és visszakísérték a börtönbe. A kórház előtt védőügyvédje a sajtó képviselőinek azt hangsúlyozta, a politikust vélhetően megmérgezték, korábban sosem volt semmilyen allergiája.
A mérgezés gyanúja nem véletlenül merült fel, az utóbbi időben ugyanis a legismertebb orosz ellenzékiek kapcsán elég sok gyanús, megkérdőjelezhető dolog történt. Borisz Nyemcovot nyílt utcán lőtték le 2015. február 27-ről 28-ra virradóra Moszkvában, majd két és fél év múlva bűnszervezetben elkövetett bérgyilkosságért elítéltek öt csecsen iszlamistát. A nemzetközi közvélemény és az orosz ellenzék egyaránt megkérdőjelezi, hogy iszlamista bosszú áldozata lett volna Nyemcov, és úgy vélik, a kivitelezőket küldték rács mögé, a megrendelőt viszont máig homály fedi. A történtek hátterében pedig a Putyin rezsim apparátusát sejtik. Az is közismert, hogy az orosz titkosszolgálat nem idegenkedik a mérgektől, és nem csak kiugrott kémek (mint például a Nagy-Britanniában megmérgezett Litvinyenko és Szkripál) esetében használja. 2017 februárjában a Borisz Nyemcov meggyilkolásának évfordulójára hazatérő ismert orosz ellenzéki aktivistát, az Egyesült Államokba emigrált Vlagyimir Kara-Murzát mérgezték meg ismeretlen tettesek. És nem is először, két évvel korábban hasonló méreggel próbálták eltenni láb alól. Bár állapota mindkét esetben válságos volt, de felépült. A történtek hátterére máig nem adtak magyarázatot az orosz hatóságok.
