New York Times/Washington Post/Yahoo/AP
A jelentés azt tartja a legfontosabb elemnek Orbán Viktor tusványosi beszédéből, hogy az unió súlyos hibákat követett el az utóbbi öt évben a bevándorlás és a gazdaság területén. A miniszterelnök bírálta továbbá, hogy a Bizottság számtalan szerződésszegési eljárást indított Magyarország ellen a közös normák megsértése miatt. Szerinte véget kell vetni ennek a „politikai aktivizmusnak” és a testületnek az alapszerződés őreként kellene működnie, ahelyett, hogy politikai támadásokat intézne tagállamok ellen. Jelezte, hogy békülékenyebb magatartásra számít von der Leyen részéről.
A jelentés felidézi, hogy a kormányfő nagy nemzetközi feltűnést keltett 4 éve, amikor az akkori nyári egyetemen meghirdette az illiberális államot. Ezúttal az előadásnak csaknem a fele foglalkozott azzal, miért elfogadhatatlan a liberalizmus, miközben keresztény szabadságnak minősítette az illiberális politikát. Közölte, hogy azt fenyegetés éri belülről és kívülről egyaránt: a liberálisok fel akarják adni a keresztény kultúrát, illetve mivel zajlik a migráció, amely mai formájában megsemmisíti Európát. Kijelentette, hogy a következő 15 évben Magyarországot csak akkor lehet megerősíteni, ha elutasítjuk a liberális korszellemet és a liberális internacionálét.
A hírügynökség szintén azt emeli ki az Orbán-beszédből, hogy a politikus a következő másfél évtizedben harcolni kíván a liberális demokrácia ellen, ily módon azonban szembemegy az EU értékeivel. A miniszterelnök az európai nacionalizmus zászlóvivőjeként megerősítette, hogy az illiberális demokrácia, azaz a keresztény szabadság híve. A politikus nem csupán az Országgyűlést, hanem a korábban szabad intézmények javarészét is ellenőrzés alatt tartja, nem beszélve a földrész legnagyobb propaganda gépezetéről. Az unió, amely azt fontolgatja, hogy csökkenti azoknak az államoknak az anyagi támogatását, amelyek szerinte megszegik a közös normákat, jelenleg jogállami eljárást folytat Magyarország ellen. Orbán beharangozta, hogy támogatást vár a Bizottság leendő elnökétől.
A lap tudósítója arról számolt be a helyszínről, hogy a nacionalista Orbán Viktor két ösztönző gazdasági csomagot helyezett kilátásba a jövő évre. Egyben azt állította, hogy komoly hibák jellemezték az EU gazdaságpolitikáját, ám most kemény idők állnak előttünk. Szerinte a várható magyar nehézségekért a német kereszténydemokraták, valamint a zöldek koalíciója a felelős. Hozzátette, hogy a következő két évben nem szabad az eddigi mértékben támaszkodni a német autóiparra. A Standard & Poor’s egyik elemzője azt jósolja, hogy Magyarország számára a következőkben az lesz a nagy dilemma, miként tartsa fenn a jelentős növekedési ütemet, amikor az egész Európában mérséklődik.
A beszéd politikai részét Csáky Zselyke, a Freedom House-tól úgy értékelte, hogy az világossá tette: Orbán a liberális-ellenes csoport ideológiai vezére akar maradni a földrészen.
Tusványoson Orbán Viktor visszautasította a brüsszeli bírálatokat és azt mondta, hogy országa jóvoltából nem jutottak vezető posztokhoz az unióban bizonyos ideológiai gerillák. Azt hangoztatta, hogy a magyarok biztos úton haladnak, mind pénzügyi, mind szociális szempontból, de mindezt külső veszélyek fenyegetik. Az egyik kockázat az volt, hogy nem megfelelő embereket választanak az EU élére, amivel Weberre és Timmermansra utalt. De von der Leyennel megvan elégedve. Brüsszelt kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a jogállam ügyében.
Azt állította, hogy az olyan sikeres gazdaságokat, mint amilyen a lengyel és a cseh, nem támadni, hanem támogatni kell. Ezúttal is visszanyúlt a migráció ismerős témájához, azt hangsúlyozva, hogy inkább az európai családokat kell több gyermek vállalására ösztönözni, nem pedig idegeneket behozni. Arról is beszélt, hogy az ellenfelei gyűlölik őt, mert a liberálisok olyan értelmezést adtak az illiberalizmusnak, mintha az a demokrácia visszaszorulását jelentené.
NZZ
Nyomulnak a tekintélyuralmi rendszerek, Moszkva és Kína újabb és újabb adukat mutat fel, de azért még a liberális demokrácia is tud előnyökkel szolgálni – mutat rá a kommentár. Így Putyin túlhaladottnak minősítette a liberalizmust, Kína pedig új barátokat és követőket talál a fejlődő világban, miközben a Nyugat elbizonytalanodott és elcsüggedt. A világ új geoideológiai vitát él át. Ennélfogva ezúttal termékeny talajra hull az orosz elnök által megfogalmazott kritika. A történelem egykori győztesei elcsendesedtek, annál hangosabbak viszont a vesztesek. Az inga visszafelé tart. A Freedom House Magyarország helyzetén mutatja be, hogy visszaszorul a demokrácia. Ezalatt Kína szívesen betölti a nemzetközi szervezetekben az amerikaiak által hagyott űrt.
Amit viszont az orosz államfő állít, az mókás, mert országa egyáltalán nem alkalmas a nyugati modell ellensúlyaként. Hiszen a múltba forduló és leplezetlenül nacionalista felfogást nemigen lehet eladni a Nyugaton, még akkor sem, ha bizonyos régi balosok, illetve új jobbosok tisztelik az erős ember Putyint. A nyílt társadalom mindig is fölényben volt és van az ellenfeleivel szemben. Kína esetében az infrastruktúra fejlesztésén keresztül megvalósuló terjeszkedés csupasz érdekpolitika, egyáltalán nem jelent stabil szövetséget. A világ nem arra várt, hogy megadhassa magát autoriter társadalmi rendszereknek. A demokrácia és a piacgazdaság ennél többet tud kínálni, még akkor is, ha azt egyesek kulturimperializmusként bélyegzik meg.
A liberális világrend – Trump ide vagy oda – nem lehetséges az USA nélkül, mert az az egyik fő szavatolója. Továbbra is igen vonzóak ugyanis azok az elvek, amelyekre az Egyesült Államok épül: a szabadság, az egyéni és gazdasági önrendelkezés, a Felvilágosodás értékei. Németországnak messze nem ennyire erős a kisugárzása. Vagyis Amerika a szabadság világító tornya marad. Trump öt év múlva történelemnek számít, és az ország új útra tér. Az eszmék versenyéhez hozzátartozik a türelem és az is, hogy bízni kell az erőnkben. Persze ez utóbbiban Moszkva és Peking sokkal jobb.
