– Nem volt annyira jól strukturált, mint a korábbi Orbán-beszédek és erős déja vu érzése lehetett végig a hallgatóságnak – így jellemezte lapunknak Vasali Zoltán, az IDEA Intézet elemzője a miniszterelnök tusványosi előadását. A déja vu érzést emelte ki Juhász Attila is: a Political Capital főmunkatársa szerint 2014-ben került elő az illiberális állam fogalma, azóta azon van Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédeiben, hogy definíciót találjon az autokratikus rendszer építésére és eladhatóvá tegye azt. Reiner Roland, az Integrity Lab alapító-elemzője pedig azt mondta megkeresésünkre, hogy az idei Orbán-beszéd egy lassú, de folyamatos ideológiai építkezés újabb, nagyobb állomásának tekinthető. Reiner egyébként osztotta Juhász álláspontját, hiszen szerinte is az illiberális demokrácia fogalmának bevezetése óta egyre részletesebb ideológiai megalapozottságot akar adni Orbán Viktor, amely világmagyarázat a saját tábor összetartására láthatóan alkalmas, tényleges politikai ideológiának azonban – szerinte – egyáltalán nem.
Juhász úgy vélte, annak, hogy Orbán folyamatosan rendszerdefiníciót ad, bel -és külpolitikai értelme is van.
– Míg az illiberális az unión belül egyáltalán nem eladható fogalom, addig a keresztény és szabadság kifejezések elfogadhatóak. A német partnerek és az amerikai republikánusoknak számára is fontosak – vélekedett a Political Capital főmunkatársa, hozzátéve: Orbán maga is küzd azzal, hogy a rendszert, amelyet ő épített, definiálja.
A miniszterelnöki előadás során – vette át a szót Reiner – a korábbinál is erősebben megjelent a múlt uralásának szándéka: az elmúlt 30-35 év magyar politikatörténetét a Fidesz saját történetével tette egyenlővé Orbán, a tényeket nem ismerők számára az orbáni múltidézésből úgy tűnt, mintha ’90 óta a Fidesz kormányozna.
Vasali Zoltán felidézte, Orbán nagyrészt a „szerethető illiberális kereszténydemokráciáról” beszélt. Azt mondta, a keresztények képesek megkülönböztetni az embert a cselekedeteitől és pont ezért egy ilyen rendszerben szerinte nincsen gyűlölet. – Furcsa paradoxon Orbán logikájában, hogy kilenc éve a Fidesz a szinte kizárólagos politikai cselekvő Magyarországon – jelezte a szakértő. A miért gyűlölnek minket dilemma, minden jóindulattal annak a kényszerképzetnek a leképeződése, ami a kormánypárti véleményvezérek érvelésében is rendszeresen megjelenik.
A beszédből egyébként – hívta fel a figyelmet Reiner Roland – kiderült az is, hogy míg korábban 2030-ig tervezett a miniszterelnök, mostanra ezt a céldátumot kitolta még egy ciklussal (még újabb 15 évről beszélt).
Vasali ugyanakkor egyértelműnek tartja, hogy Orbán valamilyen pénzügyi válságra készülhet. Érdekes azonban, hogy Kínát, vagy az Egyesült Államokat nem hozta szóba, inkább azt próbálta megfejteni, hogy egy gyengülő német gazdaság mellett a magyar mennyire lehet versenyképes. Az elemzőt ez emlékeztette arra, amikor 2010-ben Orbán Brüsszelbe látogatott, ahol közölték vele, hogy nem szaladhat el a költségvetés hiánya. Ide köthető, hogy a beszédben talán legtöbbet emlegetett Olaszország példája, ami az utóbbi időben nem csak a migrációs probléma kíméletlen kezelőjeként, hanem az eurózónát veszélyeztető tagállamként hívta fel magára a figyelmet.
Orbán Viktor egyébként egyáltalán nem hozta szóba az október 13-ai önkormányzati választást. Vasali szerint ez összefügghet azzal, hogy a korábban követendő példának minősített Törökország sem került szóba. – Erdogan stabilnak látszó rendszere pont a helyhatósági voksolásokon billent meg. Orbánnak lehet, hogy nincs most erre aktuális válasza, de az is elképzelhető: annyira nyeregbe érzi magát, hogy nem akarta még ezzel hergelni a közönségét. Vasalit egyébként meglepte az is: bár úgy látszott az EP-választás után, hogy a jobboldalt elkezdte foglalkoztatni végre a környezetvédelem problémája, Orbán láthatóan még mindig úgy gondol saját közösségének politikai identitására, hogy ez a kérdés továbbra se meghatározó.
Reiner szerint is beszédes, hogy milyen témákat került a miniszterelnök. Ebből a szempontból a legfurább hiány szerinte a klímaváltozás kérdésköre: kevés olyan politikai vezetőt lehet találni, aki ma egy kvázi program/irányadó beszédben még csak említés szintjén sem reagál erre a globális kihívásra – miközben logikailag beleillett volna. Ennek vélhetően az az oka – folytatta Reiner –, hogy a Fidesz egyelőre küzd azzal, mit is kezdjen a klímaváltozás kérdésével, és hogy mekkora fenyegetést jelent számára politikai értelemben az, ha a napirendet egyre jobban ez az ügy határozza meg. A másik, kifejezetten hiányzó témakör az őszi önkormányzati választás – miközben Áder János minapi bejelentése jó apropót adhatott volna, hogy a miniszterelnök a helyi választások fontosságáról, tétjéről beszéljen.
