Orbán Viktor évi rendes tusványosi eszmefuttatása idén a fáradás jeleit mutatta, unalomig ismert panelekből összerakott beszéd volt – írja Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.
A Párbeszéd társelnöke szerint egy nagy igazságot azért mondott a miniszterelnök: kormányzásának nagyján túl van már.
„Nekünk az a dolgunk, hogy mi is túl legyünk rajta, ehhez jó, ha tisztázunk négy dolgot” – tette hozzá. Ezt Karácsony pontokba szedte. Úgy fogalmazott:
A harc, már megint ez a militáns retorika, most éppen tizenöt éves újabb háborúskodást vizionált Orbán. Mi viszont tudjuk, mert megtanultuk a magyar történelemből, hogy mifelénk a harc mivel jár. Önzéssel, áldozatokkal, rombolással – ezt okozza az állandó orbáni harcoskodás is. Önzést, vagyis a kiváltságos kevesek gazdasági-hatalmi érdekeinek kiszolgálását a többséggel szemben. Tiborcz és Mészáros – ez a két név elmond mindent erről. Aki az áldozatokra kíváncsi, elég, ha csak az elmúlt napok híreit böngészi: a méltatlanul alacsony bérükkel fotózkodó pedagógusok, ápolók, a sorszámhoz is sorszámot húzni kénytelen rákbetegek vagy a kilakoltatottak, akiknek száma az elmúlt napokban is egyre nőtt. A rombolás pedig itt zajlik a szemünk előtt, Budapesten például, ahol fák, közterek esnek áldozatul az oligarchák mindent betonba öntő építkezéseinek. Magyarországnak és Budapestnek nem újabb 15 év harcra van szüksége, hanem az önzés helyett együttműködésre, a rombolás helyett építkezésre, tisztességes fizetésre, jó egészségügyi ellátásra, élhető országra és településekre.
Orbán azon erőlködött, hogy megtöltse „tartalommal” az illiberális állam fogalmát. Pedig már megtette. Azzal, hogy szétverte a liberális demokrácia értékeit, úgy is mint jogállam, jog- és esélyegyenlőség, független igazságszolgáltatás, tisztességes választás, sorolhatnánk. Nem kell hát erőlködni a definíciókkal, itt van helyette az életünk.
Orbán „keresztény szabadságról” beszélt. Én nem hiszek a jelzőkkel ellátott szabadságban, legyenek bármily fennköltek, én a jelző nélküli szabadságban hiszek meggyőződéssel. Mert a jelzőkből előbb-utóbb korlátozás és kirekesztés lesz, de a szabadság nem lehet keveseké, csakis mindenkié. Pont ezt tekintem az októberi önkormányzati választások egyik legfontosabb tétjének.
Orbán beszédének legfontosabb része az, ami nem hangzott el. Ez mond el róla sokat. A magyar miniszterelnöknek egyetlen megveszekedett szava sem volt például a mindannyiunkat fenyegető legnagyobb veszélyről, arról, amiről az egész világ beszél már: a klímaváltozásról. Pedig a klímaváltozás, a hőhullámok, a légszennyezettség már emberéleteket követel Magyarországon, Budapesten is. Orbán tehát vagy nem érti a világot, vagy nem akarja érteni, mert azzal sértené saját maga és kegyeltjeinek gazdasági érdekeit. Nekünk az a dolgunk, hogy ha kell, akkor a kormánnyal szemben, de vállaljuk: a pillanatnyi hatalmi érdekek elébe a jövőért viselt felelősséget helyezzük.
Karácsony kiemelte: alig több mint 70 nap múlva az emberek véleményt mondhatnak majd, hogy a megfáradt tusványosi harcoskodást és annak képviselőit vagy egy új, lendületes, szabad és tisztességes Magyarországot szeretnének-e. „Biztos vagyok benne: Budapest a lejárt és unalmas szlogenek helyett a szabadságot és a változást választja majd” – tette hozzá.
