Egyre nehezebben bővíthető Magyarországon a foglalkoztatottság: 2017 óta egyértelművé vált, hogy jelentősen lecsökkent a mozdítható munkaerőtartalék - derül ki a KSH csütörtökön megjelent, az idei első negyedéves adatokat feldolgozó kiadványából.
A növekedés teljes leállásáról ugyanakkor nem beszélhetünk, hiszen az első negyedévben 1,4 százalékkal nőtt a dolgozók száma és elérte a 4,497 millió főt.
Bár ma Magyarországon a 15-64 évesek foglalkoztatása lassú emelkedéssel mára 69,9 százalékon áll, ez elmarad az uniós országokétól. A közfoglalkoztatottak száma 37 ezerrel 121 ezerre csökkent. Folyamatosan nő a minimálbér és a közfoglalkoztatási jövedelmek közötti különbség. Ez arra ösztönzi a közmunkásokat, hogy ha tehetik, helyezkedjenek el a munkaerőpiacon, ahol ezt a korábbinál sokkal könnyebben megtehetik. A közfoglalkoztatottak közel kétharmada továbbra is észak-magyarországi, illetve észak-alföldi.
Míg a férfiak körében egy év alatt 45,6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, addig a nőknél csak 16,3 ezer volt a gyarapodás. 2010-től számítva még élesebb a különbség: férfiak esetében 520,6 ezer, nőknél 297,7 ezer.
A külföldön dolgozókra vonatkozó adatokat mindig óvatosan kell kezelni, hiszen egy év alatt csak 12 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik külföldön működő vállalkozást adtak meg munkahelyüknek. Számuk 2010-hez képest már 63,4 ezerrel nőtt, ami így a KSH szerint 108,9 ezret tett ki. Hivatalosan tehát ennyien dolgoznak külföldön.
Az első félévben 80 ezer álláshely betöltésére nem találtak a cégek vállalkozót. Ebből 57 ezer jutott a versenyszférára és 19 ezer az államra, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében.
