Újraírhatják a nagyvárosi közlekedés szabályait a rohamosan terjedő, hibrid elektromos kétkerekes járművek, az elektromos rollerek, segwayok. Legalábbis nem lesz más választása a hatóságoknak: ugyan ezek egyes típusaival akár 40 kilométer per órával is lehet száguldozi, ám a hatályos KRESZ-ben nincsenek nevesítve. Így elvileg rájuk nem vonatkozik a KRESZ, illetve nem lehet megtiltani, hogy járdán is használják azokat a gyalogosok között száguldozva.
Bár a magyar fővárosból egyelőre nem tudni súlyos balesetről, a tömegszerű használat mellett idő kérdése, hogy megtörténjen a baj. Ugyanakkor a járművek támogatói szerint megfelelő szabályozás mellett a jövő egyéni városi járművei lesznek, mivel rendkívül mobilisak, környezetkímélőek, ráadásul nagy mennyiségű autós közlekedést váltanak ki. Sőt, ezen túlmenően csökkenthető velük a súlyos balesetek száma: bár nem megfelelő használat mellett "rizikós" járművekről van szó, ám amerikai felmérések szerint a súlyos, netán halálos balesetek száma éppenséggel jóval kisebb, mint például az autózás esetében.
A hibrid elektromos járművek emellett rendkívül praktikusak: az elektromos roller, a kisebb segwayok kis helyen férnek el, fel lehet velük szállni metróra, villamosra, majd onnan meglehetősen gyorsan lehet eljutni a célállomásra. Nem véletlen, hogy egy részüket külföldön már hivatásos célra is használják: a turisták és a polgári felhasználók mellett a rendőrségnek is vannak ilyen járőregységei, de például a mozgássérültek életét is nagyságrendekkel könnyítheti egy ilyen jármű. Ami hátrány: a motoros kis járművek egyelőre igencsak drágák, legalábbis egy használt biciklihez képest. Az elektromos rollerek árai valahol 50 ezer forint környékén kezdődnek és a határ a csillagos ég, bár a jobbja 100 ezer forint fölött kel el. A kisebb mini segway esetében 30-40 ezernél kezdődnek az árak, míg az egykerekes segwayokért nagyjából 200 ezer forint körül kell fizetni. Ami ennél nagyobb probléma, az az üzemeltetés, a használat. A kátyús, bukkanós utakkal – Budapesten akad belőle éppen elég - már nehezen boldogulnak a kis méretű kerékkel szerelt járművek, így a menetstabilitásuk is korlátozottabb, mint a kerékpáré.
Kora reggel a Duna parton. Az Árpád híd és a Margit híd közötti néhány kilométeres kerékpárúton legalább négy elektromos roller megy el mellettem. Az egyiknek találomra utánaeredek: bár e sorok írója rendszeres bringás, rövid távon is nehezen tudja vele tartani a tempót. A roller láthatóan legalább 35 kilométer per órával megy, sokkal gyorsabban, mint egy átlagos biciklis. Bukósisakot egyik roller-robogóson sem látni.
A kerékpárút a Batthány tér után gyakorlatilag véget ér, az ember választhat, hogy a Fő utca felé az elkerülő kerékpársávot használja – azaz kimegy az autók közé – vagy egy hosszú szakaszon a járdát választja, amit meglehetősen szerencsétlen mód évekkel ezelőtt kijelöltek arra, hogy egyszerre legyen – megosztva – járda és kerékpárút. Az elektromos rolleresek itt is gyakorlatilag lassítás nélkül cikáznak az amúgy is jellemzően figyelmetlenül ténfergő turisták között. Valamivel később, a körúti járdán egy elektromos egykerekűs fiatalember suhan el: legalább 20 kilométer per órával szlalomozik a gyalogosok között, dacára annak, hogy a KRESZ szerint kerékpárral is csak szükséghelyzetben – ha az útburkolat sérült és nem alkalmas a kerékpáros közlekedésre – és csak 10 kilométeres sebességgel lehetne haladni, mivel ez az a sebesség, amivel még biztonságosan meg lehet állni a gyalogosok között.
Külföldön már komoly indulatokat szított az új jármű terjedése, különösen, hogy 2017-től elindultak a közösségi elektromos roller-kölcsönzők. A kölcsönzés renkdívül kényelmessé és gyorssá tette a rollerhasználatot: az ember csak letölt egy telefonos applikációt, majd azon keresztül megnézi, hogy a közelében éppen hol található "letett" roller, odamegy, közlekedik vele ameddig akar, majd telefonon fizet a használatért és végül a rollert megint csak otthagyja, ahol akarja. A kölcsönzés és a tömeges rollerhasználat nyomán hirtelen magasra szökött a baleseti ráta. A businessinsider idézi: felmérések szerint 2018-ban csak az USA-ban 1500 balesetet történt elektromos rollerezés közben, és több haláleset is volt. A balesetek gyakran úgy történnek, hogy a nagy, 30-40 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő roller kicsi kereke valamilyen bukkanóra hajt. Míg a kerékpár nagyobb kereke az ilyen terepakadályon átgördül, a roller fennakad, majd ezt követően szinte ledobja magáról az utasát. Ennél összetettebb képet mutat a Portlandi Közlekedési Hivatal által nemrég publikált friss felmérés. Eszerint ugyan a rolleresek között valamivel nagyobb a balesetek átlaga, mint a már bevett tömegközlekedési eszközöknél, ám előbbiek estében arányaiban jóval kevesebb a súlyos sérülés.
Magyarországon, elsősorban Budapesten is immár sok ezren közlekednek elektromos rollerrel (valamivel kevesebben segwayjel), illetve nálunk is elindult a közösségi roller kölcsönzés. Így nálunk is elszaporodtak a járdán, nem ritkán 20-30 kilométer per órával száguldozók, különösen, hogy a rollerek használói a legtöbb esetben a bulinegyed turistái. Végül pár hónapja Belváros-Lipótváros Önkormányzata úgy döntött, hogy lép az ügyben: egy rendeletben közterületi értékesítésnek nyilvánította a rollermegosztó szolgáltatást, majd erre hivatkozva begyűjtötte a kerületben szétszórt, néhány tucat járművet és azokat csak közigazgatási eljárás után adta vissza a szolgáltatónak (a Lime-nak), amely viszont "kivonult" a kerületből. Érdeklődésünkre a kerület leszögezte: már a Lime rollerszolgáltató tervezett megjelenésekor jelezte, hogy nem hagyja, hogy szabályozatlanul, a gyalogosokat veszélyeztetve induljon el a kerületben a szolgáltatás. Szerintük ugyan a Lime a fővárosi próbaüzem alatt sem jelölte be az V. kerületet, mint szolgáltatási területet, de nem is tett semmit annak érdekében, hogy a felhasználói ne jöjjenek be a kerületbe szabálytalanul. Ez vezetett el végül a közigazgatási eljáráshoz. Hangsúlyozták ugyanakkor: a saját eszközzel - elektromos rollerrel - való közlekedés egyáltalán nem tiltott a kerületben, a környezetbarát, elektromos eszközök terjedését maga a kerület is támogatja, ám szerintük szükséges a külső motoros hajtással ellátott segwayre vagy egyéb, személyek szállítást biztosító, jelenleg jármű kategóriába nem besorolt személyszállító eszközökre megfelelő szabályozást kialakítani. A kerület már 2018-ban kezdeményezte, hogy megfelelően szabályozzák az elektromos hajtású eszközöket a KRESZ-ben.
Az ügyben megkerestük a Lime-ot is, ám ott csak annyit mondtak, hogy "a Lime minden esetben tiszteletben tartja a helyi működési szabályokat, és helyi szabályozásokat. Az önkormányzatokkal, városvezetéssel és helyi közösségekkel együttműködve igyekszik a lehető legjobb szolgáltatást nyújtani felhasználói részére." A Belváros Önkormányzatánál viszont elmondták: tárgyalásokat folytatnak különböző szolgáltatókkal a lehetséges működési feltételekről, a Lime-al is már tavaly év vége óta egyeztetnek, ám magyar székhelyű vállalkozás is érdeklődik a szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban. Hogy végül melyik lesz a befutó, az még a jövő zenéje.
