Mintegy ötezer milliárd forintot fordít a kormány 2024-ig közúti és vasúti fejlesztések előkészítésére és kivitelezésére - mondta szerdán, Mogyoródon az innovációs és technológiai miniszter, miközben átvágott egy nemzeti színű szalagot. Palkovics László a Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya-csomópont átadóünnepségén ígérte meg az infrastrukturális fejlesztéseket.
Palkovics a közutakat illetően bocsátkozott csak valamennyi részletbe az MTI tudósítása szerint. Ezekről azt mondta, a tervezett Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, amiből 1800-at a magyar kormány áll, 1400-at pedig az Európai Unió. Ez alapján a vasútra 1800 milliárd forint esik a beharangozott 5000 milliárdból, vagyis
Annál is inkább, mert Magyarországon meglepően alacsony az autósok aránya. Az Eurostat szintén éppen szerdán tette közzé a maga kimutatását, melyből az derül ki: ezer lakosra 355 autó jut az országban, amivel az utolsó előtti helyen állunk az unióban. Kevesebb autója csak Romániában van az embereknek, ahol ezer lakosra 261 jut. Az élen Luxemburg áll 670-el, majd Olaszország 625-el.
A közösségi közlekedés fejlesztése ráadásul nem is csak az ország lakosainak mobilitásáért tenne sokkal többet az útépítésnél - akik autó híján a vasútállomásokon kénytelenek 3-4 órákat várni a járatkimaradásoknak hála -, de a fenntarthatóságért és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért is. Na persze az 1800 milliárdnak is lehet örülni, az is elképesztően sok pénz. Összehasonlításként, Kásler Miklós emberminiszter hétfőn azt nyilatkozta a közmédiának, hogy csak
1968 milliárd forint jut a teljes magyar egészségügyre a jövő évi költségvetésből;
2090 milliárd az oktatásra;
kultúrára pedig mindössze 584 milliárd forint.
Az oktatás és egészségügy tehát megmarad a költségvetés mostohagyerekének, mert az Orbán-kormány prioritásai mások: az ország vezetése az ipar kiszolgálásában és a turizmusban érdekelt. Palkovics azt ecsetelte még az átadón, hogy a kormány stratégiai célja, hogy Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül kényelmesen elérhető legyen egy négysávos útszakasz, illetve, hogy a 2016 és 2024 közötti időszak végére a magas szolgáltatási színvonalú közúthálózat mintegy 1000 kilométerrel bővül.
Az autóversenyek jelentős turisztikai vonzerővel rendelkeznek, folytatta a miniszter, aki ezért az ágazat főbb szereplőivel együttműködve nemzeti autó-motorsport szakpolitikai stratégia megalkotását tervezi.
A menthetetlent Tuzson Bence fideszes képviselő, az innovációs minisztérium államtitkára próbálta menteni, aki amellett, hogy a gazdasági versenyképesség növekedéséről beszélt a körforgalom kapcsán, azért megemlítette, hogy a térség lakói is gyorsabban elautózhatnak majd a fővárosba. Megszólalt még Vécsey László, a választókerület kormánypárti képviselője, aki szerint a Hungaroring jobb megközelíthetősége mellett a környező településeken is csökkenhet az átmenő forgalom. Juhász Zoltán, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese pedig azt tette hozzá, hogy elültettek 46 ezer cserjét.
A távlati térségi fejlesztési tervek szerint a csomópontból induló majdani összeköttetés a Hungaroringet délről, Kerepest északról elkerülve keresztezi a 3-as főutat, végül a kerepesi komplex pihenőhelynél éri el az M31-es autópályát. Ha ez megvalósul, talán tényleg több jót hoz az 5 milliárdos körforgalom az emberek életébe, mint például az M1-es aktuális, 2 milliárdos fejlesztése, ami lényegében csak Mészáros Lőrinc ásványvíz-palackozóját szolgálja ki.
