A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsősorban az infláció alakulását figyeli, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása - így indokolta a Monetáris Tanács, hogy keddi ülésén miért döntött arról, hogy továbbra is 0,9 százalékon tartják a 2016 májusa óta változatlan alapkamatot.
Megállapították, hogy a júniusi - évesített - 3,4 százalékos infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét.
A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton (vagyis 5-8 negyedév távlatában) emeli a fogyasztóiár-indexet. A jegybankárok szerint a gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad.
A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. Abban reménykednek, hogy a júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, amely az ország külső sérülékenységének csökkentésére kedvezően hat. A Magyar Állampapír Plusz állománya egyébként 1200 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt.
