A Reuters cikke szerint ebből az összegből mintegy 8,75 millió dollárt (2,4 milliárd forintot) tesz ki a korrupciós ügyek miatt kirótt bűnügyi bírság, ezt teljes egészében a Microsoft Magyarországnak kell kifizetnie. (Az összeg másik részét - 16,55 millió dollárt - a tőzsdefelügyelet rótta ki az óriáscégre polgári kártérítésként.)
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság vizsgálata feltárta, hogy az informatikai vállalat 2013 és 2015 között legalább 14,6 millió dollárnyi (több mint 4 milliárd forintos) nyereséghez jutott korrupciós praktikákkal Magyarországon. Az amerikai nyomozók szerint a magyar Microsoft meg nem nevezett hivatalnokai azt jelentették a központnak, hogy itt csak komoly kedvezményekkel tudják értékesíteni a kormányzati intézményeknél használt szoftvereiket. A magyar közigazgatási szervek ugyanakkor nem közvetlenül a Microsofttól vásárolták meg a licenszeket, hanem közvetítő cégeken keresztül, ezek viszont már 50-60 százalékkal drágábban adták tovább a vállalattól megvásárolt szoftvereket. Az így keletkezett extraprofitból fizettek le - meg nem nevezett - magyar kormányzati hivatalnokokat, amiért ők Microsoft-termékeket rendeltek. A vállalat egyébként összesen mintegy 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A lavinát az indította el, hogy a Microsoft 2013-ban belső vizsgálatba kezdett annak érdekében, hogy feltárják, milyen praktikákat alkalmaznak a leányvállalatok a feltörekvő piacokon. Az anyacég ekkor jött rá, mi folyik Magyarországon, ezért később szerződést bontott a közvetítő cégekkel, illetve több vezető beosztású Microsoft hivatalnokot is elbocsátott. A volt alkalmazottak egy része végül a magyar kormányzati szervekben talált állást, így Sagyibó Viktor volt kormánykapcsolati igazgató is éppen a szoftverbeszerzésekben érintett Miniszterelnökségen kapott miniszteri megbízotti pozíciót.
Az ügyben feljelentést is tettek, ám - mint ahogyan azt Polt Péter legfőbb ügyész a szocialista Mesterházy Attila kérdésére elárulta - nem indult vizsgálat, mert a beadványt elutasították bűncselekmény hiányára hivatkozva. Romániában ugyanebben a Microsoft-ügyben több tucat kormányzati személy ellen indult eljárás, és sokakat - köztük minisztereket is - letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Míg tehát a magyar ügyészség nem látott semmiféle problémát, addig maga az anyacég vezetése már tavaly augusztusban elismerte a Wall Street Journalnak, hogy nyomoznak a céggel szemben, és a vállalat „valószínűleg helytelenül járt el”. A lap szerint a Microsoft 2012-től arra törekedett, hogy a magyar kormányzatot lebeszélje a versenytársak szoftvereiről. A cég egyik vezetője, Kevin Turner például személyesen tárgyalt 2012-ben Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki „egy kis csoport cégvezetőt” is hozott magával az egyeztetésre.
Ezt követően a szoftverlicenszek értékesítése során is megjelentek az Orbán-család tagjai is, így az érintettek között feltűnt az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, valamint annak testvéréhez, a korábban a NAV informatikai igazgatóságán dolgozó Tiborcz Péterhez köthető cég is.
Korábban lapunk is beszámolt a HCS Experts nevű cégről, amely információink szerint az egyik Microsoft-viszonteladónak is rendszeresen beszámlázott, és amelybe 2015-ben szállt be a miniszterelnöki vő. A vállalat árbevétele ebben az évben megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, egy évvel később pedig Tiborcz István már 389 millió forint osztalékot tudott kivenni belőle.
Lapunk korábbi információi szerint egyébként az unió is vizsgálatra készül a Microsoft-korrupció miatt. Ezt az Orbán kormány a kormányzati megrendelésekben szintén érdekelt SAP és Telekom segítségével, valamint a befolyásos lobbista, Klaus Mangold közvetítésével próbálja elkerülni.
