Tartalmi viták miatt hosszú évek óta húzódik az üresen álló józsefvárosi holokauszt-emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitása. Közben viszont a baptisták fenntartásában Bács-Kiskun és Csongrád megyében létrejött egy hálózat, amely szintén a Sorsok Háza nevet viseli.
Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, valamint Hódmezővásárhely és Makó – a baptista egyház kimutatása szerint ezeken az alföldi településeken foglalkozik pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásával a Sorsok Háza.
Kiskunfélegyházán 2015 február elsejével nyitott meg kapuit ezzel a névvel a pszichiátriai betegek nappali intézménye. A Sorsok Háza kifejezés egy kiskőrösi alapítvány nevében szerepelt, innen jött az ötlet – nyilatkozta akkor Hajdu Julianna, az intézmény vezetője, aki a Népszabadságtól értesült a budapesti emlékközpont tervéről. (Pedig abban az időben már tele volt a sajtó a józsefvárosi Sorsok Háza körüli konfliktusokkal.) Elmondása szerint a kiskunfélegyházi létesítmény átadását hosszú előkészületek előzték meg, a kormányhivataltól kezdve mindenhol Sorsok Háza néven folyt az engedélyeztetés.
Hozzátehetjük: ezért is érthetetlen, hogy a névazonosságra senki se hívta fel a figyelmet. Az egyezés akkor sem zavart senkit, amikor hálózattá fejlesztették a szolgáltatást.
Mészáros Kornél, a baptista egyház főtitkára kérdésünkre előrebocsátotta: a Magyarországi Baptista Egyház belső egyházi jogi személy szervezeteinek napi működését, feladatait az egyház vezetése nem tartja irányítása alatt. Hiszen ezek a szervezetek jogi státuszukból fakadóan szerződéseket köthetnek, intézményeket alapíthatnak, amelyekért közvetlen felelősséggel tartoznak. „Természetesen a fő irányokat mindig egyeztetésben alakítjuk ki, engedélyezzük azokat, de a részletkérdések helyben dőlnek el” – jegyezte meg.
A főtitkár tájékoztatása szerint belső egyházi jogi személyként a Sorsfordító Szolgáltató Központ hozta létre a Sorsok Háza Szociális Intézményt. „A név nem volt védett, és tudomásom szerint ma sem az. Általunk sem került levédésre” – közölte Mészáros Kornél. Egy szociális intézményt jelent, ahol nehéz sorsukban házat, védettséget, segítséget találnak emberek.
Megkérdeztük, hogy nem tekinti-e kegyeletsértőnek, legalábbis furcsának a névválasztást. Mészáros Kornél erre azt válaszolta: „A pszichiátriai betegeket ugyanolyan tisztelet illeti meg, mint bármelyik embertársunkat.” A maga részéről „semmilyen módon” nem tekinti kegyeletsértőnek a nevet, amely szerinte egyébként sem azonos az emlékközponttal (Sorsok Háza Szociális Intézmény). A cél az, hogy segítséget nyújtsanak mindazoknak, akiknek erre szükségük van.
„Ha bántónak tekintené intézményünk nevét az emlékközpont, és hivatalos kéréssel keresne meg, készek vagyunk az egyeztetésre, de engedtessék meg az a jogunk, hogy jó szándékkal, pozitív gondolatokkal, munkatársaink ezt a nevet adták az intézménynek” – jelentette ki Mészáros Kornél.
A kormány a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) tulajdonába adta a józsefvárosi emlékközpontot. Köves Slomó megkeresésünkre röviden reagált: „Ezekben a hetekben, hónapokban az EMIH által megbízott szakmai csapat a múzeum állandó kiállításának tartalmi fejlesztésére koncentrál. A névhasználati kérdést egyelőre kevésbé találjuk időszerűnek.”
