Villámgyors motorcsónakok veszik körbe a vizet lomhán hasító Stena Imperiot, fölötte egy helikopter lebeg. A forgószárnyasból maszkos kommandósok kötélen ereszkednek alá az üresnek tűnő fedélzetre – akár akciófilmbe is beillene az a több kamerával rögzített, megvágott felvétel, amit az iráni média hozott nyilvánosságra a brit zászló alatt hajózó tanker pénteki elfoglalásáról. A nem mindennapi akcióra a perzsa verzió szerint azért került sor, mert a Szaúd-Arábiába tartó, de rakomány nélküli Stena Imperio összeütközött egy halászhajóval, ami az incidens után nem tudta felvenni a kapcsolatot a tankerrel. A nemzetközi hajózási jog megsértése és a további balesetek elkerülése végett a Forradalmi Gárda irányítása alá vonta és egy iráni kikötőbe kormányozta a hajót.
Szervezetten és gyorsan kellett cselekedniük: a Brit Királyi Haditengerészet HMS Montrose nevű fregattját azonnal riasztották. A hadihajó ugyan egy héttel ezelőtt egyszer már sikeresen elüldözött egy hasonló támadó csapatot, ám ezúttal későn érkezett. Ugyanezen a napon egy másik, brit tulajdonú, de libériai zászlójú hajót is elfoglaltak, ám ezt később – ismeretlen okból – hagyták tovább haladni. A Stena Imperio 23 fős legénysége egyébként indiai, orosz, lett és filippínó, egyetlen brit sincs köztük, a hajó tulajdonosa pedig egy svéd vállalat, a tanker egyszerűen csak Nagy-Britanniába van bejegyezve.
„A Perzsa-öbölben végrehajtott akciónk célja a nemzetközi hajózási jog betartatása, ellenben a Gibraltári-szorosban történt kalózkodással” –írta ugyanakkor Twitter-üzenetben Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, ami azért világosan rámutat, több állt a művelet mögött, mint holmi tengeri szabálytalanság. A perzsa miniszter ezzel arra a július eleji incidensre utalt, mikor brit hadihajók Gibraltárnál elfoglalták a Grace 1 iráni tankert, mert a vádak szerint az uniós szankciókat megszegve olajat szállított volna Szíriába. Mint a The Guardian hasábjain Alan West admirális, a Brit Királyi Haditengerészet korábbi vezetője rámutatott, a Grace 1 lefoglalása után valójában számítani lehetett rá, hogy Irán válaszlépésre készül.
„Az irániak szemet szemért alapon tekintenek a helyzetre” – vélekedett Jeremy Hunt brit külügyminiszter is, miután telefonon beszélt perzsa kollégájával. London kemény szavak mellett a katonai megoldás lehetőségét mindenesetre kizárta, és más európai nemzetekkel együtt egyértelművé tették, hogy céljuk a feszültség csökkentése. Ugyanakkor London bizonyos szankciókat vezethet be a perzsa állammal szemben, például beutazási tilalommal sújthat egyes vezetőket.
A pattanásig feszült helyzetben Szaúd-Arábia bejelentette, Szalmán király engedélyezte, hogy amerikai csapatok állomásozzanak az országban. A Pentagon Patriot légvédelmi rendszert, valamint F-22-es vadászbombázókat, - tehát a védekező mellett támadó képességeket - és legalább 500 fős személyzetet vezényelnek a Rijád melletti Szultán herceg légi támaszpontra. Arról eddig is lehetett tudni, hogy Washington erősítést küld a Közel-Keletre, ám az bizonytalan volt, hogy melyik bázisra. Washington az 1991-es Öbölháborúban küldött amerikai erőket a királyságba, míg 2003-ban Donald Rumsfeld védelmi miniszter ki nem vonta őket. Azt egyelőre nem tudni, hogy állandó támaszpontról van-e szó, de a szaúdiak állítólag fizetik a költségek egy részét.
Ugyanakkor hogy a konfliktus egyelőre inkább politikai és nem katonai, azt jól jelzi, jelentések szerint a Hormuzi-szoros forgalmára nincsenek komoly hatással a történtek. A szaúdi média pedig arról adott hírt, egy súlyosan megsérült iráni matrózt kórházban elláttak, majd Ománba szállítottak, miután a svájci követségen keresztül érkező teheráni kérésre.
