Donald Trump elnök szerint a Boxer nevű amerikai hadihajó lelőtt egy iráni drónt – pilóta nélküli repülő eszközt – a Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengeri átjárást biztosító Hormuzi-szorosnál, amelyen a világkereskedelembe kerülő nyersolaj jelentős részét szállítják át tankhajók nap mint nap. Trump szerint az iráni drón mintegy 900 méterre megközelítette a Boxert, veszélyeztetve ezzel a hajót és annak legénységét. Az amerikai elnök szerint a Boxer védelmi intézkedésként semmisítette meg a drónt, miután a pilóta nélküli repülőeszköz figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza.
„Ez Irán legújabb ellenséges és provokatív cselekedete a sok közül, amelyeket a nemzetközi vizeken haladó hajók ellen követ el" - hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot saját személyi állománya, létesítményei és érdekei védelmére. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Iránnak a hajózás szabadsága és a globális gazdaság megzavarására irányuló próbálkozását a stratégiai jelentőségű tengeri kereskedelmi útvonalon.
Irán azonban tagadja az amerikai állítást. Először a New Yorkban tartózkodó Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter szólalt meg. Azt mondta, nincs tudomásuk arról, hogy elvesztettek volna egy drónt. Később azonban Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes már sokkal kategorikusabban fogalmazott. „Nem veszítettünk el drónt sem a Hormuzi-szorosnál, sem máshol. Attól tartok, hogy a Boxer tévedésből saját pilóta nélküli repülőeszközét lőtte le" - írta Aragcsi hivatalos Twitter-oldalán.
A múlt hónapban az iráni légvédelem lelőtt egy amerikai felderítő drónt, és azt állította, hogy a pilóta nélküli repülő eszköz iráni légtérbe hatolt be. Ezzel szemben az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveletekért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a drónt a Hormuzi-szoros fölött nemzetközi légtérben lőtték le. Az Egyesült Államok csaknem katonai válaszcsapás mellett döntött az incidenst követően.
Az Irán körüli feszültség nem csupán drónok elleni katonai fellépésben mutatkozik meg. Júniusban több olajszállító hajót értek különböző, egyebek közt robbantásos támadások, amelyeket az amerikai katonai hírszerzés állításai szerint az iráni Forradalmi Gárda kommandósai követtek el, Teheránban azonban váltig tagadják ezt is. Történt viszont olyan incidens is, amelyben Irán hivatalosan megerősítette érintettségét. Csütörtökön közölték, hogy a Forradalmi Gárda lefoglalt egy külföldi tankhajót, és őrizetbe vette annak 12 főnyi legénységét, azzal a váddal, hogy üzemanyagot próbáltak kicsempészni az országból. A valamivel később közzétett videófelvételből kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett hajóról van szó, amely az előző hétvégén tűnt el iráni vizeken.
Mindezeknek a közvetlen katonai összecsapással fenyegető eseteknek a hátterében az úgynevezett atomalku sorsa körüli viszály áll. Teheránban nemrég bejelentették, hogy az iszlám köztársaság ezentúl a 2015-ös nemzetközi megállapodásban vállalt felső határ, vagyis a 3,67 százalékos dúsítottsági szint fölött is folytat urándúsítást – hogy pontosan milyen mértékig, azt nem közölték. Korábban arról is tájékoztatást adtak, hogy Irán a megállapodásban megengedett 300 kilogramm fölé növeli alacsony dúsítottságú uránkészletét.
A 2015-ös „atomalkuban” Irán önkorlátozásokat vállalt annak érdekében, hogy meggyőzze az aggódó nemzetközi közösséget, nem áll szándékában atomfegyver kifejlesztése, nukleáris programja kizárólag békés, gazdasági célokat szolgál. Az alku értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat akkor zömmel eltörölték.
Tavaly azonban Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok részéről felmondta a megállapodást, és visszaállított, illetve bevezetett több szankciós elemet a perzsa állammal szemben. Irán erre válaszul tagadja most meg a megállapodás bizonyos pontjainak a teljesítését, miközben a többi aláírótól, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaitól, valamint Németországtól, illetve az Európai Uniótól azt várja, hogy érjék el Washingtonnál a pénzügyi és az olajszektorát sújtó szankciók hatástalanítását.
Teherán több mint két hónappal ezelőtt már figyelmeztetett arra az eshetőségre, hogy részlegesen kiléphet a megállapodás keretei közül. Most újabb két hónapot adott elvárásainak teljesítésére, ellenkező esetben – Abbasz Muszavi külügyi szóvivő szerint – szeptemberben újabb, az eddiginél keményebb lépést tesz az iszlám köztársaság. Egyes elemzők azt feltételezik, hogy ez a keményebb lépés az urándúsítás 20 százalékos szintig történő növelése lehet. Szakértők szerint ennek a szintnek az elérése esetén az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos szintet már sokkal rövidebb idő alatt el lehet érni, mint amennyi idő a 20 százalékos szint eléréséhez szükséges volt.
