Mintha nem is tartományi választást, hanem valamiféle gladiátorharcot rendeznének szeptember elsején Szászországban, a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) akkora vehemenciával vetette bele magát a választási kampányba. A tét valóban nagy, hiszen amennyiben az AfD nyerne, úgy – az ilyenkor tapasztalható győzteshez húzás miatt – a szélsőségesek akár szövetségi szinten is megerősödhetnek. Ebben a tartományban a szélsőségesek mindig erősebbek voltak, a neonáci Nemzeti Demokraták (NPD) képviselői például két cikluson keresztül bekerültek a helyi parlamentbe. Ám az AfD az NPD-nél is veszélyesebb, hiszen a bevándorlásellenes, nyíltan uszító Pegida nevű mozgalomra építve sikerült néppártot létrehoznia.
A választás másik nagy veszélye: ha a szociáldemokraták nagyon gyengén szerepelnek, tovább nőhet az esélye annak, hogy az SPD az év végén távozik a kormánykoalícióból. A május 26-án megrendezett európai parlamenti választáson a párt nagyon gyászos eredményt ért el: mindössze 8,6 százalék szavazott rá a tartományban. Ha úgy vesszük, ez nem is olyan jelentős, nem egészen négy százalékos visszaesés a 2014-es tartományi választáshoz képest, de az SPD sosem volt igazán népszerű Szászországban, így eleve alacsony szintről indult.
A nagy kérdés az, sikerül-e megnyernie a választást az AfD-nek. Ha igen, az rendkívül súlyos precedenst teremtene, hiszen arra még nem volt példa a második világháború óta, hogy egy tartományi voksoláson egy szélsőséges politikai erő szerezze meg a legtöbb mandátumot. Ám nem éppen kedvező előjel, hogy a párt szerepelt a legjobban Szászországban mind a 2017-es parlamenti, mind pedig az idei EP választáson.
Az AfD-t azonban súlyos csapás rázta meg. A tartományi választási bizottság ugyanis július 5-én törölte az Alternatíva listáján szereplő jelöltek nagy részét. A 61 tagú listából csak az első tizennyolcat hagyta meg, ami nagyon megnehezítené az AfD győzelmét, hiszen elképzelhető, hiába szerepel jól, nem tud elég képviselőt küldeni a tartományi törvényhozásba. Az AfD a grémium indoklása szerint rendkívül súlyos formai hibát követett el, mert két egymás utáni kongresszuson döntött a tartományi parlamenti személyekről, miközben a szabályok szerint ezt csak egy kongresszuson tehette volna meg. Ez ugyanis törvényileg azt jelenti, hogy az Alternatíva két különböző listát nyújtott be a választási bizottságnak. Az AfD azzal érvel, hogy valójában egyetlen kongresszust rendeztek, csak az elsőt félbeszakították. A párt a lipcsei alkotmánybíróságnál nyújtott be panaszt a döntés ellen. A hivatal hétfőn jelentette be, megérkezett hozzájuk az AfD beadványa, azt azonban még nem tudni, mikor foglalkoznak az üggyel. Mint közölték, még a tartományi választás előtt napirendre kívánják venni.
A szélsőséges párt más eszközökkel is megpróbálja megváltoztatni a döntést. Jelezte, hogy feljelentést kíván tenni a tagok kizárása mellett voksoló személyekkel szemben, mert „bűncselekményt követtek el” – állította az AfD jogi képviselője, Michael Elicker. Szerinte ez a „demokrácia elleni támadás”.
Ha az AfD sikerrel járna a tiltakozással, akkor is roppant kevés esélye lenne arra, hogy bekerüljön a következő tartományi kormányba. A CDU 60 szászországi jelöltje közül ugyanis 45 utasította el a választás utáni koalíciós együttműködést a radikálisokkal. Korábban a kereszténydemokraták egyes képviselői úgy vélték, nem lenne ördögtől való a koalíció az Alternatívával. A Zukunft Sachsen nevű csoport felméréséből kiderül, a szélsőségesekkel kokettálók közé tartozik Sebastian Gemkow szászországi igazságügyi miniszter, illetve Christian Hartmann frakcióvezető. A felmérésből egyértelműen kiderült, a CDU tartományi csoportjának jövőjét is komolyan befolyásolná egy ilyen döntés, hiszen egyes képviselők azzal fenyegetnek: kilépnek a CDU-ból, ha a párt a szélsőségesekkel szövetkezik.
