Mióta Ursula von der Leyent szoros eredménnyel megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének, elemzők egyre azt számolgatják, hogy a titkos szavazáson kik támogathatták és kik szavazhattak ellene. A német kereszténydemokrata politikus meglepően kevés, mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükségesnél, ami arra mutat, hogy kettesben a szavazócédulával jóval többen utasították el őt, mint ahányan előzetesen beígérték.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a három legnagyobb frakció egyike sem állt ki mellette egységesen. Azt előre tudni lehetett, hogy a szocialistáknak legalább a harmada a nem gombot fogja megnyomni. Bár a liberálisok csaknem teljes egységet demonstráltak a választás előtt, a vártnál több kiszavazó lehetett közöttük is. Hírek szerint saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból (EPP) is jó páran “dezertálhattak”, mert UVL programját — ígérethalmazát — túl baloldalinak és liberálisnak találták. Az EPP egyáltalán nem örült, hogy a megválasztott elnök uniós szintű munkanélküliségi garanciarendszert ígért és túlvállalta magát a klímavédelem elleni harcban.
Az előzetes bejelentések alapján kalkulálva Ursula von der Leyennek magasan, nagyjából 450 szavazattal kellett volna átvinnie a lécet, ezzel szemben csak 383-at kapott. Tartja magát a feltételezés, hogy pozícióját a populisták voksaival sikerült megmenteni. A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) majdnem 40 támogató szavazatot szállíthatott, ami a Fidesz EP-delegációjának tagjaival együtt több mint félszáz. Az érintettek nem cáfolják, hogy a leendő bizottsági elnök nekik köszönheti az állását.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője “a világ legviccesebb dolgának” találja, hogy a Fidesz politikai tőkét akar kovácsolni Von der Leyen győzelméből. A politikus ugyanis csupa olyan ígéretet tett, ami szerinte egyáltalán nem jó hír a Fidesznek. Donáth szerint ezek közé tartoznak a megválasztott elnök klímacéljai és a jogállam megerősítését célzó vállalásai.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy parlamenti válaszában Von der Leyen határozottan elutasította a szélsőségesek szavazatait, ráadásul a programja egy erősen Európa-barát program, amivel a populisták aligha tudnak azonosulni. Dobrev úgy vélte, hogy a mérsékelt politikai erők oldalán az ellenszavazatot leadott EP-képviselők túlnyomó többsége a vezető jelölti (Spitzenkandidat) rendszer megbuktatása miatti dühében nem támogatta a jelöltet. A DK-nak is időbe telt, míg túltette magát a kudarcon, végül Von der Leyen személyisége és programja győzte meg a pártot az igen szavazat mellett. “A hölgyből árad, hogy európai. Beszédében úgy fogalmazott: először voltam európai, és csak utána német. Nem csodálkoznék, ha nemsoká fölkerülne a Fidesz által szponzorált plakátokra Magyarországon” — mondta Dobrev Klára.
Donáth Anna szerint a Momentum két EP-képviselője is hosszas vívódás után döntött UVL támogatása mellett. Végül azért nyomtak igent, mert meggyőződtek róla, hogy a politikus a mélyebb integráció híve, aki a párt számára fontos ügyekben — a nemi egyenlőség, a szexuális kisebbségek támogatása, a jogállami normák betartatása terén — progresszív konzervatív álláspontot képvisel. Donáthék azt is mérlegelték, hogy ha elutasítják a jelöltet, nála csak rosszabb jöhetett volna.
Parlamenti elemzők nem tartják problémásnak, hogy a megválasztott elnök kis parlamenti felhatalmazással lát munkához. Így legalább tisztában lesz azzal, hogy teljesítenie kell, ha meg akarja szerezni a képviselő-testület támogatását. Az EP-nek a közeljövőben kétszer is módja lesz megmutatnia az erejét: megvétózhatja az Európai Bizottság megválasztását, illetve az EU következő hosszútávú költségvetését.
“A szoros eredmény fontos üzenet a leendő bizottsági elnöknek: még nem szerezte meg a parlament támogatását” - mondta el lapunknak Donáth Anna.
