Hatályba lépett a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait felszámoló ukrán nyelvtörvény. A jogszabályt április 25-én fogadta el a kijevi parlament, Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én aláírta a jogszabályt. Az öt nap múlva hivatalba lépő Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett a törvény felülvizsgálatára.
A jogszabály értelmében az élet minden területén – hivatalokban, munkahelyeken, iskolákban, egészségügyi intézményekben –, a privát szféra és a egyházi szertartások kivételével, kötelezővé teszik az államnyelv használatát. A médiát olyan szigorúan szabályozza, hogy megvalósításához az országos médiák 2,5, a regionálisak 5 éves türelmi időt kaptak. A nyomtatott és online nemzetiségi kiadványoknak vagy 50 százaléka ukrán nyelven kell íródjon, vagy egy párhuzamos ukrán verziót is elő kell állítaniuk. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni. A televíziók műsorainak és filmeknek a 90 százaléka kell ukrán nyelvű legyen.
Oroszország kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzte az ukrán nyelvtörvény kérdését. Moszkva már május 20-án is próbálkozott a BT elé vinni az ügyet, de akkor sikertelenül.
Eközben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Kárpátalján magyar vezetőkkel tárgyalt. Kijev ezt a hétvégi parlamenti választásokba való beavatkozásként értékelte, és ekként tiltakozott a magyar diplomácia vezetőkének beregszászi látogatása ellen.
