Ursula von der Leyen majdnem mindenkinek ígért valamit, és ez elég lehet a megválasztásához szükséges többséghez. A bizottsági elnökjelölt az Európai Parlamentben elmondott félórás programbeszédében gyakorlatilag megismételte azokat a vállalásokat, amelyeket a képviselő-testület szocialista és liberális frakcióinak írott leveleiben tett, és amelyekről hétfőn a Népszava is beszámolt. A felszólalását követő képviselői reakciókból kiderült: az EP három legnagyobb frakciójából jóval többen fogják támogatni, mint ahányan nem, amivel könnyen veheti az akadályt. Az UVL-ként emlegetett Von der Leyenről este 6 órakor titkos szavazással döntenek, megválasztásához a parlamenti tagok abszolút többségének, 374 képviselőnek igen szavazata szükséges. Kedd délután üléseznek a még bizonytalan frakciók, és a tervek szerint döntenek az álláspontjukról.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője közölte, hogy a kereszténydemokraták egy emberként kiállnak UVL mellett. A második és a harmadik legnagyobb politikai csoport – a szocialisták és a liberálisok – hozzászólói nem mutattak teljes egységet, és többségük óvatosan ugyan, de elismerően szólt a bizottsági elnökjelölt programjáról. A zöldpárti és a szélsőbaloldali képviselők kitartottak korábbi elutasító álláspontjuk mellett, de belátták, hogy Von der Leyen “sokat fejlődött” azóta, hogy a két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatáson válaszolt a kérdéseikre. A német politikus viszont hideget-meleget kapott az euroszkeptikusoktól és a szélsőjobboldaliaktól. A radikális Alternatíva Németországért egyik képviselője “hízelgő szocialista performansznak” nevezte a bizottsági elnökjelölt beszédét, Nigel Farage, a Brexit-párt alapítója és vezetője pedig azzal vádolta, hogy “központosított kommunizmust” akar létrehozni.
Három nyelven - angolul, franciául és németül - elmondott szenvedélyes beszédében Ursula von der Leyen megerősítette: bizottsági elnökként kész lesz bátor lépéseket tenni a klímaváltozás megállításáért. Egy “zöld programot”, jogszabályi javaslatokat és milliárdos beruházásokat helyezett kilátásba a bolygónk egészségének megőrzéséért. Közölte, hogy létrehozna egy átmeneti támogatási alapot a szegényebb régiók és országok számára. “Tisztességes és egyenlőbb” unióra van szükség, hangsúlyozta Von der Leyen. Ennek részeként minden tagállamban normális megélhetést biztosító minimálbért ígért és egy közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszert a társadalmi sokkhatások enyhítésére.
A jogállamot egy minden tagállamra kiterjedő ellenőrző mechanizmussal védené a kockázatokkal szemben. UVL szerint a migráció kezelésében humanizmusra, szolidaritásra és a külső határok megerősített védelmére van szükség. Példaként elmondta, hogy évekkel ezelőtt egy 19 éves menekültet fogadott be a lakásába, aki azóta megtanult németül, dolgozik és főiskolára jár. Megismételte, hogy kísérletet tenne az EU menekültügyi rendszerének a reformjára, megadóztatná a technológiai óriásvállalatokat, egyhangúság helyett többségi szavazást vezetne be az adózásban és a külpolitikai döntéshozatalban.
Azt ígérte az Európai Parlamentnek, hogy harcolni fog a Spitzenkandidat rendszerért, vagyis azért, hogy a jövőben az európai pártcsaládok győztes jelöltje kerülhessen az Európai Bizottság elnöki székébe.
Csakhogy épp ennek a rendszernek a megbuktatása vezetett Ursula von der Leyen jelöléséhez, amit sok felszólaló a szemére is vetett. Még azok is gyászolták a Spitzenkandidatokat, akik egyébként teljes mellszélességgel támogatják a német politikus megválasztását Jean-Claude Juncker helyére. Az EP kudarcát Manfred Weber - az EPP volt vezető jelöltje - is szóvá tette, akinek nem kis erőfeszítésébe kerülhetett nyíltan kampányolni az állam- és kormányfők elnökjelöltje mellett.
UVL programjából számosan hiányolták a részleteket, támogatói és bírálói is többek között a jogállam működésének megerősítését célzó konkrétumokat. Többen feltették a kérdést, hogy támogatja-e a Lengyelország és Magyarország ellen zajló 7. cikkelyes eljárást. A mérsékelt, Európa-párti erők további vállalásokat szerettek volna kicsikarni Von der Leyentől a klíma-, a szociális és a migrációs politika terén, míg a radikális oldal még azt is túlzásnak tartotta, amit ígért.
A vitát követő válaszában a bizottsági elnökjelölt egyetlen képviselői kérdésre sem reagált. Megismételte, hogy szoros együttműködésre törekszik az EP-vel és támogatni fogja, hogy jogszabály-kezdeményezői jogkört kapjon. Rövid értékelésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy értékelni kell a kelet- és közép-európai országokat, amelyek sokat tettek azért, hogy teljesítsék az uniós csatlakozás feltételeit.
