civilek;Orbán;NGO;EU-alap;

- Harcot hirdetett Orbán a civilek ellen, több százmilliárd forint sorsa a tét

A kormány minden eszközzel megfúrná azt a pénzügyi alapot, amivel a civilek jogvédő munkáját segítené az EU.

Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet – írja a hvg.hu.

A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”. 

Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hírportálnak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. 

Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

A lap információi szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.

Az sem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért. Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához. 

 Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)  

Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek:

• az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása,

• a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az

• az erőszak elleni küzdelem.

A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet - írja a lap.

Óriási a tanárhiány, a következő 15 évben pedig 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. A kormány szerint nincs ok pánikra – bár van iskola, ahova komplett tanári kart keresnek.