Egy nappal az Európai Bizottság következő elnökéről határozni hivatott európai parlamenti választás előtt senki nem merte megjósolni a voksolás kimenetelét. Ursula von der Leyenről kedd este 6 órakor titkos szavazással fognak dönteni az EP-képviselők.
A “brüsszeli buborékban” UVL-ként emlegetett jelöltnek a parlament abszolút többségének, legkevesebb 374 képviselőnek a támogatását kell megszereznie. A képviselő-testület három legnagyobb frakciója — a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális — összesen 444 tagot számlál, ami bőven elég lenne a posztjáról távozó német hadügyminiszter elnökké megválasztásához. Ám ha csak 400 igent sikerülne összegyűjtenie, az jelentősen gyengítené a következő Európai Bizottság mandátumát.
Pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) egységesen kiáll UVL mellett, és erről biztosították is őt a részvételével tartott hétfő délutáni frakcióülésükön. A szocialisták és a liberálisok között viszont jócskán vannak olyanok, akik nincsenek teljesen meggyőződve az alkalmasságáról. A Zöldek és a szélsőbal egységesen elutasítja őt, míg az euroszkeptikusok és néhány populista pótolhatja a mérsékeltek oldalán keletkező hiányt. A lengyel kormánypártiak például attól tették függővé az igen szavazatukat, hogy képviselőjük (Beata Szydlo volt miniszterelnök) elnökké választását sikerül-e keresztülverni az EP foglalkoztatáspolitikai szakbizottságán. Nem sikerült. A voksolásra hétfő este 8 óra után került sor. Értesülések szerint az olasz kormánypártok populista és radikális képviselői kivétel nélkül az igen gombot fogják megnyomni.
A baloldali politikai csoportban honfitársai és az északi országokhoz tartozó képviselők ellenzik Ursula von der Leyent a leghevesebben, a spanyol frakcióvezetés azonban igyekszik megfordítani a hangulatot. Információnk szerint az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció hétfő délutáni ülésén viszonylag kevés markáns bírálat hangzott el az elnökjelöltről.
A tervek szerint Von de Leyen kedd reggel ismerteti programját az Európai Parlamentben, amelyet részletes vita követ. Beszédéből rövid ízelítőt adott az EP szocialista és liberális frakciójának írott, és a kételkedők meggyőzését szolgáló leveleiben.
Magyarország számára különösen fontos, hogy Ursula von der Leyen leszögezi: nincs alku, ha az Európai Unió alapvető értékeiről van szó. Támogatja a javaslatot, hogy a jogállam érvénysülését összekössék az uniós kifizetésekkel a következő hosszútávú költségvetésben. Az uniós testület élén nem csak a meglévő közösségi eszközöket alkalmazná, hanem szorgalmazná egy átfogó európai jogállamisági mechanizmus létrehozását is. Ennek keretében minden tagállamról objektív éves jelentések készülnének. Nagyobb szerepet biztosítana az EP-nek a jogállam uniós szintű érvényesítésében.
Leveleiben a német politikus leteszi a garast amellett, hogy az EU tűzzön ki becsvágyóbb célokat a klíma védelmében, ha erre hajlandók a nemzetközi partnerek és teljesítésük nem jár az uniós országok számára versenyhátránnyal, a munkahelyek elveszítésével. Az elnökjelölt egy átmeneti támogatási forrást is javasol azoknak a régióknak és országoknak, amelyek a legsérülékenyebbek és a legtöbbet veszíthetik az átállással. Ezek közé tartozik Magyarország és néhány más közép- és kelet-európai tagállam.
Ursula von der Leyen nekilátna az EU régóta húzódó menekültügyi reformjának is. Szerinte a tehermegosztás új módszerére van szükség, de ennek mikéntjét nem részletezi. Kiáll a külső határok megerősített védelme mellett és támogatást sürget a menekülthullám által leginkább sújtott tagállamoknak. Már 2024-re létrehozná a 10 ezer fősre tervezett uniós határ- és parti őrséget a céldátumként szereplő 2027 helyett.
A szocialista frakció megpuhítását szolgálják a munkavállalók szociális jogainak megerősítésére vonatkozó vállalásai. Ezek közé tartozik a tisztességes megélhetést biztosító minimálbér bevezetése minden tagállamban (nem európai minimálbérről van szó!), egy állandó uniós forrás létrehozása a fiatalkori munkanélküliség és a gyerekszegénység leküzdésére. Megszüntetné az egyhangú döntéshozatalt adózási ügyekben és a külpolitikai döntéshozatalban is.
Ursula von der Leyen a nemek közötti egyenjogúság lelkes híveként megerősíti, hogy az általa vezetett Bizottságban a nők és a férfiak egyenlő számba lesznek jelen.
A liberálisok kérésére hitet tesz az Európa jövöjéről szóló konferencia megrendezése mellett, és kész az ott születő javaslatok alapján jogszabályokat kezdeményezni, sőt, megfontolni az EU Szerződések esetleges módosítását is.
