Gyorsabban, hatékonyabban és rendszeresen fellép az uniós alapértékek megsértőivel szemben az Európai Bizottság (EB), ezt ígéri a testület a jogállam uniós szintű megerősítéséről szóló közleményében, amelyet várhatóan kedden fogad el. A szövegben hangsúlyozza: a jogállam tiszteletben tartása minden egyes tagállam kötelessége, és először nemzeti szinten kell megpróbálni orvosolni a felmerülő problémákat. Az Európai Unió nem szankcionálni akar, hanem megtalálni a jogállam védelmét biztosító megoldást.
Információink szerint a közleményben az EB megerősíti, hogy szükség van az Európai Unió pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelmét (értsd: az uniós források szabálytalan elköltésének a visszaszorítását) célzó intézkedésekre. Ezzel kapcsolatban felszólítja az Európai Parlamentet és az EU Tanácsát, hogy mielőbb fogadják el azt a rendelettervezetet, amelyik az EU-s alapok felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Emellett a brüsszeli testület kilátásba helyezi: 2020 végén felül kell vizsgálni, hogy az említett jogszabály elegendő eszköznek bizonyult-e az uniós költségvetés védelmére, vagy további szigorításokra van szükség.
Az Európai Bizottság egy adatbázis létrehozását is tervezi, amely megbízható forrásokból származó információkat tartalmazna arról, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek az EU pénzügyi érdekei. Az összegyűjtött adatok alapján Brüsszel időben figyelmeztethetné az adott kormányokat, ha azok lassan vagy csak korlátozottan hajtják végre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), illetve az ezután felálló Európai Főügyészség ajánlásait, vagy nem működtetnek megfelelő ellenőrző rendszereket, nemzeti szinten.
Az adatbázis létrehozásának célja, hogy megállapítsák: egy-egy országban rendszerszintű probléma-e az uniós támogatások lenyúlása.
Az uniós értékeket megsértő tagországokkal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást is felgyorsítaná az uniós testület. Véleménye szerint a folyamatban az EU-s intézményeknek szorosabban együtt kellene működniük. Ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a miniszterekből álló Tanács azon dolgozik, hogy az eljárás egyes állomásait jobban előkészítsék. Javasolja továbbá, hogy az uniós képviselő-testület kapjon lehetőséget érveinek ismertetésére akkor, amikor ő maga az eljárás kezdeményezője. (Mint közismert, ez a helyzet Magyarország esetében is. A tavaly szeptember óta zajló tanácsi eljárásban az EP illetékesei még nem kaptak reális esélyt arra, hogy elmondhassák a véleményüket.)
A jövőben az EB nagy hangsúlyt kíván fektetni a jogállami normák megsértésének megelőzésére is. Ennek érdekében folyamatosan nyomon követné és objektívan, egyforma mérce alapján értékelné az uniós normák érvényesülését minden tagállamban. Megvizsgálná például, hogy egy adott országban kísérik-e rendszerszintű problémák a jogszabályalkotást, független-e az igazságszolgáltatás, tiszteletben tartják-e a hatalmi ágak szétválasztását. Azt is górcső alá venné, hogy mennyire elterjedt a korrupció, s hogy az uniós jogszabályok végrehajtásakor sérül-e a választás tisztasága és a sajtó szabadsága. Az Európai Bizottság éves jelentésben értékelné minden tagállam jogállamisági teljesítményét. Ebben a saját és nemzetközi szervezetek szakértelmére és beszámolóira támaszkodna, olyanokéra például, mint az Európa Tanács, az EBESZ vagy az EU Alapjogi Központja. Az évek óta publikált, a huszonnyolcak igazságszolgáltatási rendszereit összehasonlító, úgynevezett igazságügyi eredménytáblát a jogállamiság működéséről árulkodó mutatókkal egészítené ki, például a büntető- és közigazgatási bíróságok működéséről. A megelőzést szolgálná egy intézményes jogállamisági párbeszéd, az erre a célra kijelölt nemzeti kapcsolattartó személyek hálózatán keresztül.
Közleményében az Európai Bizottság felszólítja az európai pártcsaládokat: tegyenek róla, hogy tagpártjaik tiszteletben tartsák a jogállamot. Rámutat, hogy az európai pártok statútumáról és finanszírozásáról szóló uniós rendelet ezt kötelezővé teszi a számukra.
