A tervezett Facebook-pénz megértéséhez érdemes megnézni fogyasztói szemszögből, hogyan is nézne ki a globálisan elérhető, közösségi felületekkel összekötött elektronikus valuta mindennapi használata. Eddigi tudásunk alapján a Libra "érmék" vétele az úgynevezett Calibra applikáción keresztül történne. Ez egy elektronikus pénztárca lenne, amit össze tudunk kötni bank-, illetve hitelkártyáinkkal, majd azok terhére vásárolhatunk elektronikus valutát. Magát a Librát nem tudnánk készpénzre váltani, azaz nem jelenik meg bankjegyként, azonban visszaválthatjuk forintra ami a bankszámlánkra, kártyaszámlánkra kerül.
Ezek után a digitális pénztárcánk összeköttetésben lenne a Facebook különböző applikációival, többek között a Messengerrel, Instagrammal, Whatsappal, amelyeken keresztül a tech vállalat elmondása szerint olcsón, biztonságosan és szinte azonnal tudnánk tranzakciókat végrehajtani. Így például, ha egy ismerősünk kéri a Messenger kommunikációs applikáción keresztül, hogy fizessük ki neki a múltheti tartozásunkat, akkor ugyanezen a felületen egy-két gombnyomással át is tudjuk utalni az adott összeget - Librában. Ezen kívül vásárolhatunk az Instagram képmegosztó oldal apróhirdetéseit böngészve, de hasonlóan az Ebay e-kereskedelmi platform vagy a Spotify zenemegosztó felületén is tudunk majd elméletben Librával fizetni.
A Facebook elmondása alapján ezek az átutalások olyan gyorsasággal, illetve egyszerűséggel mennek majd végbe, mint az üzenetküldés. Jelentheti ez a különböző ellenőrző kódok, illetve egyéb biztonsági lépések elhagyását, amelyeket megszokhattunk az internetes adás-vétel hagyományos formáinál. Természetesen ez aggaszthatja is az olyan bizalmatlan fogyasztókat, akik még egy egyszeri internetes vásárlásnál is vonakodva adják meg a bankszámlaadataikat.
A kevésbé bizalmatlanok szemében a Librát éppen globalitása teheti vonzóvá. Javára válhat a Librának, hogy olcsóbbá és gyorsabbá tenné az átutalásokat, különösen a nemzetközi átutalások hatékonyságát növelné. Ezen kívül a fejlődő világ országainak piacán jelenthet áttörést, ugyanis ezekben az országokban egyszerű magánszemélyek nehezen jutnak hozzá alapvető bankszolgáltatásokhoz – mondta a Népszavának Turzó Ádám, a Portfolio elemzője.
A Libra-projektet a Facebook június 18-án jelentette be, s már ennek hírére többen kijelentették, az új pénz veszélyeztetheti a pénzintézetek kereskedelmi banki funkcióját. A pénzpiacot az utóbbi években különböző, úgynevezett kriptovaluták tömkelege árasztotta el, azonban a Facebook-projektjének legitimitást nyújt az olyan technológiai és pénzügyi nagyvállalatok támogatása, mint az Uber, Spotify, Mastercard, Visa, illetve a Vodafone. A korábban elterjedt kriptovalutákkal szemben - Bitcoin, Ethereum és társai - gyakori vád volt, hogy nagy áringadozásuk miatt használhatatlanok mindennapi tranzakciós célokra. A Libra árfolyamát viszont fixálják egy pontosan még nem ismert összetételű, de várhatóan széles körben használt devizákat tartalmazó devizakosárhoz. Ezen kívül minden kibocsátott digitális pénz mögött pontosan ugyanakkora értékű hagyományos pénzeszköz áll majd fedezetként egy fedezeti alapban, ez adja a Libra árfolyamának stabilitását – mondja Turzó Ádám. A kriptovalutát a - Facebook Calibra nevezetű leányvállalatát és a partnercégeket tömörítő - Libra Association 2020 első felében tervezi elindítani a piacon.
Ezzel szemben a pénzintézetek, illetve központi bankok egyelőre homályos üzenetekkel állnák útját a Libra bevezetésének. A projekt ellenzői a pénzmosás, illetve feketekereskedelem veszélyéire hívják fel a figyelmet, valamint kétségbe vonják a tech cég adatvédelmi megbízhatóságát. Korábban számos nagybank, többek között az UBS és a Lloyds Banking Group is bejelentette saját e-valutája létrehozásának a tervét – ők versenytársat láthatnak a Facebookban.
