A repubikánus Donald Trump elnök lényegében azért mondta fel tavaly az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött többoldalú atomalkut, mert azt hivatali elődje, a demokrata párti Barack Obama írta alá még 2015-ben az Egyesült Államok nevében - ez olvasható ki azokból a rejtélyes módon kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak.
Az atomalku részese Teherán mellett az ENSZ öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint Németország volt. Irán kötelezte magát, hogy tartózkodik a katonai célú nukleáris fejlesztéstől, a nemzetközi közösség pedig feloldotta a perzsa állammal szembeni korábbi szankciókat. Az amerikai kihátrálás azzal járt, hogy Washington újra kemény korlátozó intézkedéseket hozott Iránnal szemben, főként a pénzügyi és az olajszektorban.
Sir Kim Darroch nagykövet már lemondott posztjáról, miután egy héttel ezelőtt kiderült, hogy igen lesújtó értékeléseket küldött haza Trumpról és a Fehér Ház munkájáról. Darroch szerint a mostani amerikai vezetés nem igazán működőképes, inkább kiszámíthatatlan, megosztott és kétbalkezes a diplomáciában. E jelentések némelyikét valaki eljuttatta a Mail on Sunday című bulvárlaphoz.
Az újság által most vasárnap közzétett újabb bizalmas anyag egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása "diplomáciai vandalizmus" volt, amelyet a Trump-kormányzat csak azért követett el, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. A Fehér Ház a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy "másnap mi lesz".
Irán a tavaly májusban bejelentett amerikai döntés után bő egy évvel, az utóbbi hónapokban sorra jelent be olyan intézkedéseket, amelyek azt jelzik, hogy Teherán immár figyelmen kívül hagyja az atomalku egyre több előírását, így például az urándúsítás mértékének a megengedett felső határát.
Trump már az első kiszivárogtatás után felfuvalkodott bolondnak nevezte a nagykövetet, miközben Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter igen elismerő szavakkal méltatta Sir Kim Darroch munkásságát.
A friss kiszivárogtatások – a korábbiakhoz képest, amelyek általánosságban rombolták az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, hagyományosan nagyon szorosnak, meghittnek tekintett, „különleges viszonyként” emlegetett kétoldalú kapcsolatrendszer imázsát – a nemzetközi politika ma talán legforróbb kérdésében, az Irán körüli konfliktus ügyében kérdőjelezik meg a transzatlanti összhangot, a Nyugat egységes fellépésének a lehetőségét.
