Tisztelet jár Magyarországnak és a V4-eknek – talán ehhez a frázishoz tért vissza legtöbbször pénteki interjújában Orbán Viktor, aki ebből a szemszögből értékelte az EU vezetőválasztási folyamatát, a gazdaság és a pénzügy hazai helyzetét is.
Weber sértő volt, Timmermans Soros bevándorláspárti embere
Orbán már a beszélgetés elején kifejtette: olyan vezetőket kell választani az unió élére, akik tisztelik a nemzeteket és ellenzik a bevándorlást, az esélyes jelölteket pedig szintén e két okból buktatták meg: a szocialista Timmermans a miniszterelnök szerint ugyanis Soros György jelöltje és bevándorláspárti, a néppárti csúcsjelölt Manfred Weber pedig több országról is tiszteletlenül beszélt, közöttük Magyarországról is.
Ebben a leegyszerűsített narratívában gondolkodott a Kossuth rádió műsorvezetője is, aki megkérdezte, miért biztosak abban, hogy a V4-ek által (harmadik helyen) támogatott jelölt, Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nem migrációpárti:
Bízunk a német védelmi miniszterben, és van esély rá, hogy később tiszteletben tartanak minket – válaszolt az érvekkel nem akadékoskodva Orbán.
A nőügyekkel amúgy nem foglalkozó miniszterelnök szerint az, hogy egy hétgyermekes német családanya lehet az unió vezetője, jelzi, hogy más szelek fújnak Brüsszelben. Hogy von der Leyen milyen politikusi érdemekkel bír, és jelölésében a hét gyereknek, vagy az anyaságnak milyen szerepe van, az már nem került szóba az interjúban.
A jelöltválasztási harcok kapcsán Orbán kiemelte, hogy a 63 millió embert képviselő V4-ek meghatározó erőt jelentettek, és számítani lehetett a horvátok, románok segítségére is. Azt ugyanakkor nem akarta elárulni, miről egyeztetett Macronnal – ez maradjon az én titkom, felelte sejtelmesen a riporter kérdésére.
Nekünk nem Frankfurt diktál = nem lesz eurónk
A miniszterelnök gazdasági kérdésekről és belpolitikai kérdésekről csak általánosságokban beszélt, de több kijelentése is aggodalmakat ébreszthet. Szlovákiáról – Zuzana Caputová látogatása kapcsán – például kifejtette, hogy a szlovákok feladták pénzügyi függetlenségüket az eurózónához való csatlakozással, nekik már Frankfurtból diktálnak, nem úgy mint a magyaroknak vagy a cseheknek.
Nem függünk az unió pénzétől = alig érkezik majd EU-forrás
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem függ az uniós pénzektől, gazdasága növekszik és megáll a saját lábán. Mindezt nehéz elhinni akkor, ha tudjuk, hogy az ország csatlakozása óta a kedvezményezett EU-tagállamok közé tartozik – 2017-ig 11 ezer milliárdos pozitív mérleget könyvelhetünk el – ráadásul élvezzük az uniós piac: a vámmentes belső kereskedelem, az uniós munkavállalók szabad mozgásának előnyeit.
A kijelentésnek azonban ezúttal is lehet mögöttes értelme: ha tényleg a jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kiosztását, akkor Magyarország eurómilliárdoktól eshet a 2020-tól kezdődő következő hétéves költségvetési ciklusban (igen, zsíros stadionfejlesztési pályázatoktól is), Orbán pedig már előre próbálja szabadságharcként értelmezni a várható szűkös éveket.
Jobbra át! Igazodj!
A miniszterelnök a honvédelmi beruházásokat úgy magyarázta, hogy sikerült rendezni az ország belső problémáit, így már jut pénz a haderőreformra is. Itt is sikerült azonban egy aggasztó megjegyzést tennie: a haza védelme szerinte közös feladat és kötelesség, függetlenül attól, hogy nincs már kötelező sorkatonai szolgálat – épp ezért
Nehéz lenne ezt nem úgy érteni, mint fokozatos megágyazást a kötelező szolgálat visszavezetéséhez.
Orbán a bot jó oldalán szeretne lenni
Bár a jövő évi büdzsé egy százalékos hiánycéllal számol, de Orbán ambiciózusabb saját pénzügyi szakértői csapatánál is: ő a nulla szintet szeretné elérni, később pedig azt, hogy Magyarország ne hitelfelvevő, hanem hitelt adó ország legyen, és ilyen téren „a bot jó oldalára kerüljünk.” Tegyük hozzá, a kormány értesülésünk szerint éppen az EU nyomására csökkentette másfél százalékról egy százalékra 2020-ra tervezett hiányprognózisát.
Az interjúban Orbán azt is hangoztatta, hogy
az EU a határvédelmi forrásokból valójában a migrációt támogatta eddig, és ezen változtatni kell;
ki kell szorítani az erőszakos, bevándorlást támogató álcivil szervezeteket a brüsszeli döntéshozók közeléből;
nem szabad engedni, hogy Brüsszel mondja meg, melyik civil szervezet kapjon támogatást, ez legyen a tagállamok belügye;
és a fideszes alelnök-jelöltek ellen szavazó ellenzékieknek a bosszú sokkal fontosabb mint a haza sorsa.