párbeszéd;Fővárosi Negyed;

- A Budapest-projekt - amire lenne pénz

Lesöpörte a fideszes többség azt a javaslatcsomagot, amit Budapest jobb helyé tétele érdekében nyújtott be a Párbeszéd három parlamenti képviselője. Holott a Szabó Tímea, Burány Sándor és Kocsis-Cake Olivio által jegyzet terv kiadási és fedezeti oldala egyensúlyban volt – csak épp kormányzati presztízsberuházásokat érintett.

40 milliárd forintot szánna a Párbeszéd a közösségi közlekedés jobbítására. Ebből a summából olyan fejlesztéseket finanszíroznának, amelyek arra ösztönzik az autósokat, hogy inkább tömegközlekedéssel vagy bringán érjék el budapesti célpontjaikat. Így többek közt kerülne némi pénz a városi vasúthálózat bővítésére, a BKV járműveinek egy részét lecserélnék, fejlesztenék a kerékpárutakat, akadálymentessé tennék az aluljárókat, illetve a főváros közlekedési cége is kapna némi támogatást. 

 50 milliárd forinttal támogatná az önkormányzati lakások felújítását, illetve szociális bérlakások építését a Párbeszéd. Frakciója szerint ugyanis egyértelmű, hogy az ingatlanárak és a lakbérek drámaian megugrottak, így akinek nincs magas jövedelme vagy szép vagyona, az képtelen megfelelő otthonra lelni. Már csak azért is, mert a kormány kizárólag a tulajdonszerzést támogatja – például a CSOK-kal. Csakhogy ez nem segít a kis-, illetve a közepes keresetűeken, azokon meg pláne nem, akiket közüzemi tartozásaik miatt kilakoltatni készülnek. 

35 milliárd forintot költene a Párbeszéd a lakások energetikai korszerűsítésére. Ezzel a rezsi harmadát-felét meglehetne spórolni, illetve érdemben csökkenne a fűtés okozta levegőszennyezés.

 5 milliárd forintot fordítana a javaslat független budapesti színházak megmentésére, amelyek léte veszélybe került, miután a kormány átalakította a TAO-szabályokat, illetve az adókedvezmény helyére lépő kormányzati keretből kevesebb támogatást adott bizonyos teátrumoknak. Így a megszűnés szélén táncol például az Átrium vagy a Centrál színház.

Négymilliárd forintért készítené elő a „budapesti nagyerdő” létrehozását a Párbeszéd – ez lenne Budapest tüdeje, és a Csepel-szigeten, illetve a IX. kerület hatalmas rozsdaövezeteinek helyén terülne el.

Források:

  • 50 milliárd forint – az egyéb lakástámogatások (zömmel tulajdonszerzés elősegítése) 264,9 milliárdos keretéből lehetne elvonni

  • 35 milliárd forint – a lopakodó olimpia keretében megépítendő kézilabdacsarnok „elfelejtése”

  • 20 milliárd forint – a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs költésinek visszafogása

  • 10 milliárd forint – a Nemzeti Hauszmann Terv (lényegében a vár kormányzati negyeddé alakításnak projektje) keretének kurtítása

  • 35 milliárd forint – a paksi bővítést menedzselő cég ne 77, hanem csak 42 milliárddal emelje meg az alaptőkéjét

  • 5 milliárd forint – a miniszterelnöki kormányiroda 110 milliárdos tartalékából lehetne elvenni

  • 4 milliárd forint – a Liget-projekt 24 milliárd forintos költségéből lehetne megspórolni

Harminc éve egy perőcsényi kertben számos liberális értelmiségi között két labdazsonglőr fejelgetett. Eörsi István író, akit 1956 után bebörtönöztek, és Orbán Viktor, aki két héttel korábban mondta el emlékezetes beszédét a Hősök terén. Orbán a minap szüntette meg az '56-os Intézet önállóságát, ahol az író fia, Eörsi László történész dolgozott. Vele beszélgettünk kulturális sötétségről, ami nagyon van, és az európai fénysugárról, ami alig.