"Abban az országban, ahol egyik napról a másikra alkotmányt módosítanak és milliárdokat tudnak elvenni valakitől vagy odaadni valakinek, elképesztő cinizmus úgy tenni, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a saját rendeletéhez. Ami a déli határnál lévő tranzitzónában zajlik, az egy furcsa, kegyetlen színjáték." A többi között ezt mondta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azután, hogy Szél Bernadett független képviselő feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a „tranzitzónában napi rutinná vált éheztetés miatt”. Zádori emlékeztetett: az utóbbi egy évben 14-szer fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, és minden esetben arra kötelezték a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon enni a zónákban lévő embereknek.
A problémát egy tavaly július óta hatályos szabály okozza. Ez alapján több esetben nem adtak ételt azoknak a menedékkérőknek, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen fellebbeztek. (A kérelmet a magyar gyakorlat szerint akkor elfogadhatatlan, mert a menedékkérő biztonságos tranzitországon, például Szerbán haladt át.) A hatóságok ilyenkor már nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelik az ügyet, így a kismamákat és a gyerekeket kivéve nem kötelesek ellátást biztosítani.
– A tranzitzónában lévők börtönkörülmények között élnek, pedig semmilyen jogsértést nem követtek el, hiszen épp a magyar kormány jelölte ki a zónákat, hogy ott legálisan adhassák be a kérelmeket – mondta Zádori Zsolt, hozzátéve: akár változik a kormányrendelet, akár nem, ételt adni kell az ott lévőknek. Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium a napokban azt írta: „a tranzitzónákban elhelyezettek a menekültügyi eljárás végleges lezárásig jogosultak ellátásra (étkezés, egészségügyi ellátás, szállás, oktatás stb.)”.
Azzal kapcsolatban, hogy Szél Bernadett a múlt héten említést tett egy, a tranzitzónában lévő, 10 éves agydaganatos kislányról is, a minisztériumi válaszban azt írták: a menekültügyi hatóság ténylegesen folytatott eljárást egy 7 fős család kérelme ügyében, az egyik gyereket Szerbiában tavaly megoperálták. A szülők azonban a szerbiai orvosi kezelést januárban felfüggesztették, és márciusban beléptek a tranzitzónába. Magyarországon „a gyermek egészségügyi ellátása folyamatos, édesapja kíséretében naponta kétszer kap orvosi kezelést”, illetve engedélyezték a családnak, hogy más befogadó intézménybe kerüljenek.
