Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből.
A TEV közleményében az áll: hetedik alkalommal teszik közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével, azonos módszertannal készült éves felmérést, melyből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. A teljes lakosság körében nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan tekintenek Izraelre (3 százalékról 9 százalék), míg elenyészően nőtt azoknak az aránya, akik negatívan tekintenek a zsidó államra (4 százalékról 5 százalék).
A teljes népesség körében továbbá csökkent azoknak az aránya, akik szerint az itt élő zsidók lojálisabbak Izraelhez, vagy akik szerint Izrael agresszor lenne a palesztinokkal szemben. Eközben viszont nőtt azoknak az aránya, akik szerint Izrael jogos önvédelmi harcot vív. Ezek mellett a lakosság fele úgy látja, hogy a zsidók Nyugat-Európa egyes országaiban nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve, mint Magyarországon.
A kutatás érdekes, további értelmezést igénylő tanulsága, hogy a mérsékelten antiszemita válaszadók bizonyultak a leginkább megértőnek Izrael önvédelmi harcával kapcsolatban.
Gyakori vitatéma, hogy mennyire növelte az antiszemitizmust az úgynevezett Soros-kampány. A zsidóságról a teljes lakosság körében változatlanul csupán 1 százaléknak jut eszébe Soros György. Érdekes, hogy az erősen antiszemita attitűdöt mutató megkérdezettek, illetve a Jobbik szavazói között is csupán elenyészően nagyobb ennek az asszociációnak az aránya: mindössze 2 százalék – álla közleményben.
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Sorosról, a teljes lakosság körében változatlanul 2 százalék gondolt a zsidóságra. Ez a szám azok között a legmagasabb, akiknek a zsidósággal kapcsolatban negatív előítéleteik mutathatóak ki, de körükben is csupán 5 százalék asszociált a zsidóságra az üzletember nevét hallva. Az antiszemiták közül többen asszociáltak egyéb negatív, a nyilvánosságban negatív konnotációval bíró kifejezésekre is (migránsok, hazaárulás, hatalom, stb.).
Ugyanakkor különösen negatív képet és tendenciákat mutat a holokauszt tagadásának és relativizálásának elfogadottsága a társadalomban. 2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák (15 százalék), a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21 százalék), illetve a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26 százalék). Mind a három kategóriában a valaha mért legmagasabb értéket mutatnak az egyetértő válaszadók.
Változatlanul 55 százalék ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már „le kéne venni ezt a témát a napirendről”. Érdekes módon azonban a 2017-es 42 százalékhoz képest tavaly 50 százalék értett egyet azzal, hogy többet kellene tanulni a holokausztról.
A Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta rendszeresen közzéteszi havi antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és incidensek monitoringjelentését is. A közelmúltban megjelent 2018-as éves jelentés alapján kijelenthető, hogy csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2017-ben 37 ilyen eset került regisztrálásra, tavaly ez a szám 32 volt, melyek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre.
