A perzsa állam vasárnap bejelentette, fokozza urándúsító tevékenységét, és átlép egy újabb olyan küszöbértéket, amelyet a nemzetközi közösséggel megkötött, 2015-ös „atomalkuban” határoztak meg. E küszöbérték szerint az Irán birtokában levű urán megengedett dúsítottsági foka 3,67 százalék. Ezt most túllépik, mégpedig „az iszlám köztársaság igényeihez igazított mértékben” - közölte a Teheránban tartott sajtókonferencián Ali Rabiei kormányszóvivő. Konkrét százalékot tehát, hogy milyen mértékig kívánják dúsítani az uránt, a szóvivő nem adott meg. A hivatalos bejelentést megelőző napon azonban, amikor az iráni fővárosban kiszivárogtatták a limit átlépésére vonatkozó terveket, akkor 5 százalékról beszéltek kilétük mellőzését kérő források.
Az elhatározott dúsítás konkrét mértékének a nyilvánosság előtti hivatalos nyitva hagyása nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy Teherán növelje saját mozgásterét a nemzetközi alkudozások során. Erre utal Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes kijelentése, miszerint továbbra is teret kívánnak engedni a diplomáciai erőfeszítések számára.
Teherán következetesen tagadja, hogy atomfegyverre akarna szert tenni, és nukleáris programját kizárólag békés, gazdasági célúnak mondja. Az általa vállalt korlátok – így például az urándúsítottság 3,67 százalékos felső határa – szakértők szerint valóban nagyon nagy távolságban tartják az iszlám köztársaságot a nukleáris fegyver előállításának a képességétől, ami az urán tekintetében sokkal magasabb, mintegy 90 százalékos dúsítottságú fokozatot feltételezne. Attól a fokozattól tehát még az esetleges 5 százalékos dúsítottság is nagyon távol lenne. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2015 óta rendre azt jelentette, hogy Irán tartja magát a vállalt önkorlátozáshoz.
A 2017 januárban hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök azonban kezdettől fogva élesen támadta az „atomalkut” Washington részéről aláíró elődjét, Barack Obamát. Azt állította, Irán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget, és titokban tovább dolgozik atombomba előállításán. Trump tavaly májusban az Egyesült Államok részéről felmondta az "atomalkut", majd ismét szankciókat vezetett be Iránnal – elsősorban annak pénzügyi, illetve olajszektorával – szemben.
Trump bejelentése után egy évvel, idén májusban Irán kilátásba helyezte: a maga részéről nem fogja tartani magát a nemzetközi megállapodásban foglalt korlátozások némelyikéhez. Felszólította az „atomalku” többi aláíróját, hassanak oda, hogy Irán mentesüljön az amerikai szankciók hatásai alól. Erre két hónapos határidőt adott, ami most járt le, minden kézzelfogható eredmény nélkül.
Közvetlenül a vasárnapi teheráni bejelentés előtt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök még tett egy kísérletet a feszültség tovább élezésének irányába mutató iráni lépés megakadályozására, de nem járt sikerrel. Hasszán Róháni iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetése nyomán Macron csak azt tudta közölni, igyekszik elkövetkező héten rávenni az érintetteket Irán és a Nyugat párbeszédének a felújítására. A már említett Aragcsi szerint ha az Egyesült Államok részt kíván venni a megbeszélésekben, „arra van lehetőség”. Csakhogy Washington részéről semmi ilyen hajlandóságra utaló jelzés nem volt eddig, miközben több hullámban érkezett amerikai katonai erősítés az Irán körüli térségbe.
Irán vasárnapi bejelentése már a második olyan lépés volt, ami a 2015-ös „atomalku” kereteiből való kilépést jelezte. Néhány nappal korábban Teheránban azt közölték, hogy túl fogják lépni a perzsa állam által birtokolható, egyelőre alacsony dúsítottságú uránkészlet mennyiségi felső határát, amit a megállapodás 300 kilogrammban rögzít.
Szakértők szerint a 300 kilogrammos mennyiségi plafon és a 3,67 százalékos dúsítottsági felső határ együttesen azt képes biztosítani, hogy Irán minimum egy évre legyen az atomfegyver előállításának a képességétől.
